Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 62 — Ha nézzük Hollandiának gyönyörű hydrographiai térképeit, látjuk azokban, hogy ott az ártér 2—3—5 km., másutt alig 1 km. széles, ez igy megy végig az egész országon és soha nem hallunk semmi szerencsétlenségről. De mit látunk Hollandiában még az ujabb időben is? Többször jártam ott a torontáli érdekeltség áldozatkészségéből és ismerem és behatóan tanulmányoztam az ottani viszonyokat. Л hol töltések, fogát, voltak, vizduzzadások történtek ; csinálnak mellette uj gátat tekintet nélkül arra, hogy közel vagy távol van-e a töltés? Látjuk, hogy az úgynevezett cade-ok külön vannak kijelölve a főgátakkal együtt, mindenütt számszerint, a mint erről mindenki meggyőződhetik. Ezek a cade-ok, melyek a meder fejlődést elősegitik, sőt megteremtik, a mi oly országban, a hol a hajózás oly roppant fontos és tengeri hajókkal való közlekedés a nagy folyókban az ország éltető erét képezi, mondom ezek a cade-ok, vagyis nyári gátak szépen rendben tartják a főmedert. Nincsenek azok ott sem betonirozva, hanem fennállnak szépen begyepesedve és kormányozzák kis viznél a folyó irányát — a mint azt Klimm ur is jónak és czélszerünek sőt szükségesnek mondta, — árviznél pedig feladatuk a viz raktározása és ezáltal az árviz-szin csökkentése, melyekre ott fősúlyt helyeznek. Tehát nemcsak Olaszországban, hanem Hollandiában is bebizonyult, hogy bizony azok a nyári töltések fennállhatnak. Látjuk ezt a Tiszánál, a Marosnál, különösen annak alsó részénél. Az eleméri gátakra is hivatkozhatom, melyek nagy vizre épitett gátak voltak. Klimm rector közbeszól : Az nem nyilt ártér. Hajdú Gyula vállalati igazgató: Nyilt ártérnek nevezem arra a veszedelemre nézve,- hogy elmossa a gátat, hogy ott roppant hullámcsapás van. Mondom, ez a veszedelem nincs meg ; de szerencsére egy másik baj sem áll, pedig ebben ő nagysága kifeledte épen a vizrajzi hivatal adataiból azt. hogy nyilt árterekben a szelvények hátra maradnak, sőt vissza fejlődnek és lia a 0 feletti 5 méternyi szelvényeket állitjuk elő, csakugyan azt látjuk, hogy arányban vannak, és az 5 méter alatti terület radiusa valamint keresztszelvénye sokkal kisebb, mint a hol nincsenek ily nyilt árterek és itt mindegy, hogy 3—5 km. széles hullámterek vagy nyilt árterek vannak-e? Tehát ezen alapos, számszerű adatokból lehetne következtetni, hogy e helyeken a fejlődés visszamarad. Egy aktualis kérdés alkalmából én ezt a dolgot igen tüzetesen tanulmányoztam és az összes szelvényeket Titeltől Csongrádig összeállitottam, a legkisebb viznél a területi mélységet 0 felett 1—5 méterig véve. De miután a vizrajzi hivatal közleményeiben csak a 0 feletti 5 méter szelvényről volt szó, a látszólagos hátramaradás abból ered, hogy ezen nyilt ártereknél a 0 feletti magasság csak 3—4 méter és igy természetesen a mederterület sokkal kisebb, mint a hol 5 méternél magasabb a part. De ha ugy veszszük — és itt megint hivatkozhatom a közkézen levő adatokra — utána számithatunk és meg fogunk győződni, hogy ha vizsgáljuk a O-nál, vagy 0 feletti 1—2—3 méternyi magasságokat, azt fogjuk találni, hogy a 0 alatti szelvények igen szépek, jók sőt nagyobbrészben jobbak a szorulatban levőknél, sőt 4 — 6 száz méteres távolságokben levőknél is szebbek. Ez elvitathatlan tény. Igaz, hogy vannak egyes helyeken mederelfajulások — a mint ő nagysága is emiitette és itt is ismertetve van. Ezt a Maros beszakadása és annak roppant nagy hordaléka okozták, ez tehát nem szükség szerinti. Ennek a folyónak a nyilt, nagy, széles árterekbe való fo-