Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 49 szakaszunkra fogja zúdítani. Én megelőzendőnek vélném ezt a részt. A Tisza érdekében állana, hogy az a Dunaszakasz, mely közvetlenül a Tisza alatt van, előkészíttessék, hogy ekként a Dunának felülről elkezdett szabályozásának hatása mintegy megelőztessék. Biró Elek társulati főmérnök: Kvassay ur ő nagysága arra kérte a műszaki tanácsot, mentsék fel az országos vizépitészeti hivalt azon vád alól, melylyel a Maros dolgában való mulasztás czimén az előterjesztést illeték. A mi engem illet, én az egész előterjesztést igen szépen sikerült munkának s nagy vívmánynak, előhaladásnak, tartom és czélom csak az volt, hogy felhívjam a figyelmet arra a nehéz kérdésre, mely magában az előterjesztésben, mint ilyen van jelezve, hogy egy bizonyos költséget már előre felvegyünk e kérdés végett, mert lia ez az előterjesztés igy fog az országgyűlés elé kerülni s annak figyelme nem lesz felhiva arra, hogy a Marosszabályozás czimén még további tetemes költségekre van kilátás, ez azt hiszem, nem igen fog jó vért szülni. A Maros rendezése szerintem nem akként veendő folyamatba, hogy az alsó Tiszán történjenek bizonyos fixirozások, a mint a munkákat nem a Marosnak a Tiszába ömlésénél kell megkezdeni, hanem sokkal magasabb ponton. Ha az előterjesztés értelmében nem vétetnék is fel bizonyos meghatározott összeg, én az előirányzatban már most kimondandónak vélném azt, hogy a Maros szabályozása czimén azon időben, midőn a tanulmányok annyira előre fognak haladni, hogy konkrét javaslattal lehel előállani, még bizonyos összeg lesz szükséges a szabályozás czéljaira. Kvassay Jenő oszt. tanácsos : Röviden reflektálok egy-két dologra, a mennyiben előbb a Nóvák József tiszavölgyi közp. bizottsági tag ur által felvetett kérdésre feleletet nem adtam. A mi az algyői hidnál lévő szorulatot s az általa okozott vizszin duzzadást illeti, ezt a kérdést a kis tanács tárgyalta azon alkalomból, midőn Pallavicini őrgrófnak azon nem nyilt, hanem átszakitott öblözetének eltöltéséről volt szó, a csongrád-sövényházitársulati töltés kiépítésének végmegállapitása alkalmából. Az akkori adatok szerint az ezen Ilid által okozott duzzadás a régibb időben 20—25 cmt tett ki. Azonban a mint a szorulatoknál egyáltalán előfordul, hogy a viz bizonyos nagyobb esést kap s egészében jobban mélyiti ki, egyáltalában itt is a tapasztalat azt mutatja, hogy ezen első sorban észlelt nagyobb duzzasztás mind kisebb mértékre devalválódott ugy hogy jelenleg a bemutatható hosszszelvény szerint ez alig 10. cm. magasságot tesz ki. Ugyanezen a tárgyaláson résztvettek a kőrös-maios-tiszaközi társulatnak szakértői és ők, noha erre a társulatok érdekében súlyt helyeztek, mégis kénytelenek voltak beismerni, hogy e baj nagyobb volt kezdetben, mint a milyen ma. Ezzel egyáltalában nem akarom azt mondani, hogy ilyen helyi duzzadásokat mi negligálni kívánunk, hogy ezekre súlyt nem fektetünk ; ne is méltóztassék a mi előterjesztésünket s tervezetünket ugy megítélni, hogy ebben mindaz, a mi a legközelebbi jövőben 10—12 év alatt szükséges lesz, benfoglaltatik. Igen sok lehet még, kisebb helyi bajok, duzzadások stb., a melyeken, lia a tanulmányok utján csakugyan arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ezek tényleg tennállan ik, a költségek arányában segíteni lehet és a segítség módját is megtaláljuk. Nem fogunk elzárkózni az elől, hogy ezen költségek s esetleges megtakarítások keretén belől munkálatokat is eszközöljünk. De engedjek meg azt is, hogy oly dolgokat, melyek kellőleg tanulmányozva, előkészítve nincsenek, mint műszaki emberek nem proponálhatunk. Utóvégre oly eszközöket s módokat javasolni, melyek későbben 4