Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 45 — gyon sokba kerülne. Hát bocsánatot kérek, annak a nem tudom 200,000 holdnak elöntése, a mely 1888-ban konstatáltatott, azt hiszem sokkal többe került. Ha a partbiztosilásokra lehet százezreket tervezni s javasolni egyeseknek nem az összesnek, akkor valóban nem értem az igen t. műszaki tanács részéről azt az óvatosságot, hogy ily fontos létesítménynél miért kíván az államnak egy-két vagy ha ugy tetszik 500.000 frtot megtakarítani ? H

;sz ez egyrészt általános érdek. Ez a Tiszaszabályozással áll közvetlenül kapcsolatban, s lia az mondatik, hogy a Tiszaszabályozás kihat az egész országra, akkor én nem értem, miért volna méltánytalan ezt a terhet az államra róni? A mi azt illeti, hogy ezen hullámtérelőállitások, mederszabályozások oly rettentő költségekot okoznak, ezt én a praxissal csakugyan nem tudom összeegyeztetni. Itt mindössze 3—400 méter partnak lehordásáról van szó mintegy 170.000 köbméterről. Annak az ára pedig 60.000 frt. Hát ezt méltóztatik a tanulmányoknak egy későbbi veszedelmes időre való elhalasztásától feltételezni? Ettől ne méltóztassék annyira félni. Én nagyon kérem, méltóztassék a kenézi part lehordását a mostani tervbe bevenni s annak a költségét a törvényhozástól kérni. Bertalan Lajos műszaki tanácsos : Mélyen t. tanács ! Ha oly nagy veszedelem áll be, hogy a viz egész vidékeket öntött el, mihelyt a közérdek beigazoltatik, mindenesetre meg fog hozatni a szükséges áldozat, ha még oly nagy költségbe kerül is. De hogy miért jeleztetik ez a part oly veszélyesnek ? azt csakugyan nem értjük, hiszen ha a kiömlött ezer köbméter az alsó szakaszon is lefolyt volna, ott mindenesetre magasabb duzzadást idézett volna elő, mint a felső részen. Péch József oszt.-tanácsos : A vizépitészeti osztályra méltóztatott hivatkozni. Az előttem szóló igen t. tagtárs ur számításokat is eszközölt. Ezen vizszinfixirozásnál, mely nemcsak kilométerenként, hanem sűrűbben is megtörtént, 20—25 cm. helyi duzzadás lett kimutatva magában a kenézi szorulatban. Egészen másként áll a duzzadás, melyet a vizrajzi osztály kiszámított. Ennek feladata t. i. az volt, hogy kiszámítsa : milyen magasra emelkedett volna különben is a vizszin a kenézi vidéken, ha Dadánál a viz ki nem szakadt volna? vagyis ha Dadánál a viz a természetes partokat meg nem hágja s ki nem ömlött volna oldalt. A vizrajzi osztály ezt a feladatot oly alapossággal oldotta meg, hogy azt nagyobb alapossággal megoldani, bátran mondhatom, egyáltalán nem lehet. Tanulmányaiból kiderült, hogy a kenézi vizmérczén nem emlékszem a centiméterekre, talán egy-két cm. külömbség lesz, körülbelül 40 cm.-rel lett volna magasabb a viz, ha Dadánál oldalt ki nem ömlött volna a Tisza vize. Azonkívül ez a kenézi vizmércze alantabb fekszik mint a kenézi szorulat. A kenézi szorulatnak magának pedig a vizszin duzzadása még azon felül lett volna, ha jól emlékszem 12 cm.-rel, ugy hogy a kenézi szorulatban körülbelül 52 cm.-rel állott volna magasabban a viz, mint állott 1888-ban tényleg. De ez a magasság nem a szorulat miatt jött létre, hanem abból, hogy ott most több viznek kell folyni, annak a víznek t. i., a mely oldalt kiömlött s annak a viznek odalerelésével emelkedett volna a víz magasabbra. A szorulatnak tehát nagyobb hatást semmi esetre sem lehet tulajdonítani, mint a mennyit a társulatnak műszaki felvétele tényleg konstatált. Egy kisebb viznél 20—25 cmt s nagyobb, magasabb víznél 10—15 vagy talán 20 cmt is meg kell engedni. Az én felfogásom szerint a