Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 37 — méltóztassék felvenni, mert a mig a Maros hordalékának eltávolítását alaposan nem eszközöljük, a vizszinduzzadás, mely a szegedi szakaszon mutatkozik, az átmetszések kiképzése után sem fog megszűnni, az a torlasz ott fog maradni mindig, mert a homokot nagyobb fajsulyánál fogva a Tisza kis ereje tovább vezetni nem képes. A párhuzammü ki fogja mélyíteni a medert ugy, hogy az kis víznél is hajóztató lesz s akkor a homok talán valamivel lejebb pl. a vedresházi vonalig is eljut; de ott aztán mégis csak megakad s Szegednél még nagyobb veszélyt fog okozni, mint a milyen ott eddig fenforgott. A másik az algyői hid kérdése, a melylyel kapcsolatban a kun-szentmártonit is bátor vagyok felemlíteni. Mondták itt, hogy az algyői hid részben vizlefolyási, részben árvédelmi szempontból igen hátrányos helyzetet nyújt az ottani vidékre nézve, ugy hogy a Tisza vize az Algyő feletti szakaszon mindenütt körülbelül 15 emel magasabb mint Szegeden volt. A hid összes nyílása 100 méter s ez is meglehetős rossz helyzetben van a viz sodrához képest. Folytonosan kőhányásokat dobálnak bele, mi által a szelvény még inkább gyöngittetik. Egy további hátrány, a mely itt szintén említtetett az, hogy a közlekedés, mihelyt a vízállás magas egyáltalán lehetetlenné válik nagyobb hajókra nézve. Én tehát arra liivnám fel a műszaki tanács figyelmét, hogy a kérdést kapcsolatosan a Maros-homok eltávolítás kérdésével tegye figyelem tárgyává Szíveskedjék a közlekedés, az árvízvédelem s általában a vizlefolyási viszonyok javítása szempontjából azt a hidat emelni ; az okvetetlenül szükséges lesz, akár szabályozva lesz a Maros, akár nem, az algyői hídnál levő százméteres szorulat mindig megmarad, mert ha némi vizet elvezet is, de a mint magasabb terrenumon megy, a mely tele van fűzfával, bozóttal, ugy hogy némi mozgás csak addig észlelhető, mig a viz a talaj felett megy, — ott azonnal megakad és stagnál. A kunszentmártoni híd, melyet a szentes-szajoli vasút épített, egészen az ujabb idők alkotmánya; mégis oly alacsony, hogy a Kőrösön a közlekedést nagyobb hajók számára majdnem lehetetleníti. Itt az állami kotrótelepnek egy kotrógépe várni volt kénytelen, mig a víz annyira leszáll, liogy a híd alatt keresztül mehessen. Én azt hiszem, már most fel kellene az illetékes körök figyelmét hívni arra, hogy minden, akár viczinális, akár fővasutra nézve a concessio megadásakor kiváló suly fektetendő arra, hogy az élő folyókon keresztül vezető vonalaknál a hidak magassága az észlelt víz legnagyobb magasságához képest akkora legyen, hogy a járművek leeresztett kéményekkel azok alatt elmehessenek. Az átvágásokkal kapcsolatos kérdés, melyet a Tisza vidékére nézve műszaki szempontból elég fontosnak tartok a megbeszélésre : a szárazon kiemelendő földnek hova elhelyezése? Tegnap hangsulyoztatott, hogy a mennyiben az előterjesztés szerint az átmetszések mélységben jobban kiterjednek, mint szélességben, ajánlatos, hogy a fősuly első sorban a szárazon való szélesbitésre helyeztessék. Ha a tegnapi javaslat elfogadtatnék, akkor 18 millió köbméter volna mozgósítandó s a parton elhelyezendő. Ezzel szemben a legközelebbi múltban eltérő felfogás nyilvánult az iránt, hogy hova kell a szárazon való bővítés anyagát elhelyezni. Voltak, a kik párhuzam müvek czimén az anyagot a kiásandó átmetszés partjához közel óhajtották elhelyezni azzal az indokolással, hogy oly közel legyenek az átmetszések széléhez, hogy mikor a meder erős képzésben van, a föld oda bevonassék s a víz által tovasodortassék. A gyakorlat ezt az elvet ritkán igazolta. Igaz, hogy az átvágások fejlődtek mélységben, de a par-