Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— SGhogy ez megtörténik ; de mielőtt a vita tovább folynék, legyen szabad néhány rövid észrevételt tenni az előterjesztésre, mely engem sok tekintetben nem nyugtat meg ; épen az, a mit Meczner ur felhozott — megvallom, nem azért, mert én is a felső Tisza részén lakom, hanem általában elvi szempontból — engem is nyugtalanít, igaz ugyan, hogy a vízjogi törvény 40. §-a azt mondja, hogy ezen költségek részben a társulatok által is viselendők bizonyos tekintetben ; de én épen ezen distinctiót, mely felemlittetett, t. i. hogy egy elválasztó vonal huzatik azon müveletek közt, a melyek közérdekűek, és melyek nem tisztán hajózási szempontból tétetnek, nem osztom egészen. A meder gondozása általában az állam rendelkezése alatt volt ; de az utolsó évek alatt a mederrendezés tekintetében semmi sem történt; ideje, hogy végre bekövetkezett az a momentum, hogy ezzel foglalkozzanak ; és valóban a tegnapi tanácskozás is meggyőzölt arról, hogy elős/.ör az átmetszésekkel, különösen a hol duzzadások vannak s a hol bebizonyult, hogy a folyam vizlefolyási viszonyai javítandók, s másodszor a mederrendezés kérdésével is foglalkozik végre az állam. Engem az előterjesztésnek azon része, a melyben kimondatik, hogy most egyelőre ezen köliségek G millióra vannak kontemplálva, melyek részben az állam terhére esőknek vannak számítva, mig az összes költségekből 1,400.000 frt esik a társulatokra, ez, mondom, engem nagyon aggaszt, mert ezáltal ismét oly terheket látok a társulatokra hárulni, melyeket azok el nem viselhetnek. A másik, — a mi a Tiszát illeti, egy hasonló eset a mi társulatunk területén az úgynevezett kenézi magaslat kérdése. A mint köztudomású, 1888-ban részint a szorulat alatti töltés miatt, melynek hátrább tétele határoztatott el, részint más körülmények közbejövetele folytán Dadánál a viz kicsapott s igen nagy területeket borított el. Ezen előterjesztésben pedig az van mondva, hogy még ma sincs a ministerium azon helyzetben, hogy ezen kérdést is az előterjesztésbe felvehette volna. Részemről igen szeretném, hogy műszaki tekintetben és tudományos szempontból méltóztatnék itt azon okokat felhozni, hogy nem lehetne-e általában a mederrendezést a társulatok kisebb megterheltetésével eszközölni, mint a mennyire itt számítva van ? E tekintetben én is teljesen egyet értek Maiina úrral. A másik pedig az, hogy a kenézi szoros elhárítására csak tanulmányozások vannak az előterjesztésben említve. Az mondatik, hogy az alsó szabolcsi társulat töltései úgyis igen alacsonyak s akkor, hogyha ez áll, azon veszély forog fenn, hogy töltéseit feljebb fogják emelni. Ezen aggályaimban kérem méltóztassék engem megnyugtatni. Biró Elek társulati főmérnök : A most kezeink közt lévő előterjesztés igen sok szépet és jót tartalmaz ; egy gyenge pontja azonban van, s ez épen a marosi kérdés megoldása. Elismeri az előterjesztés, hogy a bajok legnagyobbika a csongrád-titeli szakaszon van, elismeri azt is, hogy a baj kútforrása épen a Maros nagy hordalékában rejlik, melyet a Tisza kisebb esésénél fogva tovább vezetni nem képes. E baj orvoslására az előterjesztés konkrét javaslattal nem lép fel ; mert az, hogy a szegedi hid felelt a medrei két párhuzammű közzé akarja összeszorítani s a Tisza sodrát össze akarja a Maroséval egyesíteni, megoldásnak nem mondható. Erre óhajtanám felhívni a tanács figyelmét, hogy a mennyiben ez a kérdés igen nehéz és költséges, a megoldására akkor, mikor a törvényhozás elé lesz terjesztendő, ha mindjárt a tanulmányok nem lennének is befejezhetők, egy bizonyos és pedig nem csekély összeget