Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 85 való építése okozott, arra nézve klasszikus tanukul hozhatom fel az érdekelt társulatnak volt és jelenlegi főmérnökét, a kik tudják, hogy a hid jelenlegi állapota által az árvédelemre okozott káros befolyásoknak ma már mily nagy hatásuk van. A hydrographiai osztály kiadott munkálataiból is köztudomású, hogy a Tiszának a legmagasabb árvizszinei épen az algyői hid felett vannak. A szorulatnak egyéb káros hatásait ecsetelni nem akarom, de csak azt az egyet emlitem, a mint tudva van, oly hajózási akadályt képez, melyet már e szempontból orvosolni kell. Minden tavaszszal kénytelen a földmívelési ministerium az állam kotrógőzhajóit, csak azért, hogy a felső Tiszán gőzhajó járhasson, az algyői hid fölé vitetni. Hogy tehát ily fontos akadály, mely különösen árvédelmi szempontból a társulatra nézve roppant nagy jelentőségű, bővebben nem tárgyaltatik, az engem némileg idegenszerűen érintett. Reméltem, hogy talán most az előadó ur reflektál ezen kérdésre előterjesztésében. Minthogy azonban ez nem történt, bátorkodom kérdezni, hogy egyáltalában nincs-e szándékban ezen kérdésnek felvetése s az ottani bajok orvoslása? Bertalan Lajos műszaki tanácsos: Nem vagyunk tisztában azzal, vájjon az algyői hid okozza-e azt a bajt, vagy a Maros torkolata ? Majd ha az utóbbinál végrehajtottuk a munkálatokat, akkor azok megfigyelése után fogunk ezen kérdéssel bővebben foglalkozhatni. Azt az előadó ur is elismerte, hogy ez az egyetlen pont, a hol a Tisza feneke emelkedik. Nóvák: Teljesen megnyugodnánk, ha az algyői hid alatt nem volna a szigetzátony elhárítása végett egy párhuzammű javasolva, hogy e baj mégsem a Maros torkolatának, hanem magának a hidnak tulajdoníttatik. Andrássy Aladár gróf : Igen tisztelt tanács ! Én csak egy lokális kérdést vetek fel (Halljuk !) Az egész Tiszának érdeke az, hogy a Tisza medre sűlyesztessék. Éz pedig okvetetlenül attól függ, hogy lehet-e a torkolatot sülyeszteni, vagy nem, a hol a Tiszának összes vizei találnak lefolyást? Csak per tangentem érintem a Tisza dunai torkolatát. — Én szakértő nem vagyok, de eleget olvastam e részben, igy Paleocapa munkáját s abban annyi tényt láttam felhalmozva idevágólag, megvallom talán nem volna szerénytelen kivánság, hogy a Dunába torkolásnak sülyesztésére is méltóztassék a figyelmet forditani. Meczner Gyula ministeri biztos: Megvallom, azt hiszem, hogy ma itt talán nem ideje annak, hogy a költségekről beszéljünk ; de miután már említtetett a dolog, kénytelen vagyok a nagy tiszai érdekeltség részéről kifejezést adni azon nézetnek, hogy ha ez ugy menne keresztül, a mint az előterjesztésben kontempláltatik, hogy t. i. a mederrendezés költségeiben a társulatok is részesüljenek, ez a mi vidékünk érdekeltségénél rendkívüli megdöbbenést idézne elő. Most csak két okot hozok fel magából az előterjesztésből. Egyik az, hogy kilátásba van nekünk helyezve még az 1888-ki nagy árvizszin fölé felemelt töltéseinknek is további emelése ; másodszor pedig ki van mondva, hogy az átvágásokból nekünk egy sem jut. Ez a két tény dokumentálja, hogy a felső rész a többi két alsó szakaszhoz képest rendkívül hátrányban marad, ha pedig esetleg a mederrendezés nagy költségei is terhelni fognak, akkor ez az igazságtalanság még öregbedni fog. Dessewffy Aurél gr. : Jobban szerettem volna, ha azok szólnak a mederrendezési kérdéshez, a kik leginkább hivatottak arra, t. i. a műszaki szakemberek. Azoktól mi is tanulni akartunk volna s hiszem is, 3*