Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 25 — eszközölhetők elég kellő mértékben és elég gyorsan, ez kiegészítésre szorul. Meglehet, sok átvágást nem fog kelleni oly nagy kereszt-metszettel csinálni, mert valószínű, hogy magától fog képződni ; mig másoknál ez nem valószínű, ha nagyobb szelvényben ki nem ássuk. Maiina tisztelt tanácstag ur említette, hogy a felső részekről jövő hordalék inkább esik a meder fenekére, és ő erre nem helyezne annyi súlyt, hogy az egész terület kiásását javasolná. Ez is attól függ, hogy milyen a fenék? Ha a fenék laza talajból áll és lia ott a viz magától fog utat csinálni, akkor valószínű, hogy egyhamar szélesedni nem fog s akkor helyes, hogy segíteni kell azon, hogy a meder előbb kiképződhessék. De általánosságban a munkákhoz nagy erővel és költséggel hozzáfogni, mielőtt ezen adatok megvolnának, szerintem nem volna eléggé indokolt. Kérem tehát, méltóztassék kimondani, hogy ily egyes átvágások megtétele előtt részletes és gondos talaj-furások is eszközöltessenek. Maiina Gyula társulati főmérnök : T. tanács ! Tudtommal az öszszes munkáknak legnagyobb — mintegy 3/

4 — része a Csongrád alatti átvágásokra van előirányozva. Ezeknek alsó talaját mindenütt ismerjük, kikotortuk ; ott tehát tudva van azon körülmény, hogy folyós homok létezik. Erre alapítottam én javaslatomat. Kivételt csupán a nagyi ai átvágás tesz, a hol agyag van. Természetes tehát, hogy erre az én megjegyzésem nem terjedt ki, a mennyiben kiemeltem, hogy én a folyós homok talajnál vélem a megtakarítást foganatba veendőnek. A talaj-furások szerintem csak kevés átvágásnál lesznek szükségesek. Iii ró Elek társulati főmérnök: T. tanács! Alihoz, a mit Kvassay oszt. tan. ur ő nagysága mondott, hogy t. i. a Szeged alatti szakasz, nevezetesen Szegedtől T.-Becséig és T.-Becsétől Titelig, a nagy hosszra való tekintettel külön választandó, részemről is hozzájárulok. Nem tartom azonban mellőzhetőnek előre jelezni azt, hogy lia a Szegedtől T.-Becséig terjedő átmetszések legelső sorban kibővittetnek, és pedig csak 75°/

0-os szelvénynyel, akkor a T.-Becse alatti részeken vizszin-emelkedés fog bekövetkezni, ott pedig a töltések csak a tényleg észlelt vizszinliez képest vannak kiépítve. Azért, habár hozzájárulok a ketté-osztáslioz, meggondolandónak tartom, hogy ha a borjasi átvágáson 50°/

0 kibővítés mellett nem mutatkoznék elegendő vizszin-sülyedés, annak kibővítését szintén idejekorán 75 °/<r

r

a kellene eszközölni, nehogy az alsó társulatok a felső átmetszések kibővítése által meg legyenek terhelve. A nagyjai átmetszésre vonatkozólag mindnyájan tudjuk, hogy az oly agyagos talajú, hogy annak akár 75, akár 50

n/<>-os kibővítése mellett továbbfejlődést várni nem lehet. Erre nézve tehát előre ki lehet mondanunk, hogy az egyszerre a végleges keresztszelvényre emeltessék ki, mert épen ezen átmetszés felett vannak legmagasabb vizeink. Péld. a mindszenti szakaszon még a szegedinél is jóval magasabb vizszinek álltak elő, ugy hogy itt várni nem lehet. Szerintem a legsürgősebben kibővitendő átmetszések sorába tartozik még a 89. sz. átmetszés is. Péch osztálytanácsos ur az átmetszések költségeinek felsorolásánál említette, hogy az 1888-iki számitások szerint, 130 millióra lett volna szükség a végleges szelvények elérése végett, mig most csak 29 millió szükséges. Tévedések kikerülése végett meg kell említenem, hogy a számításban némi lapsus van annyiban, hogy akkor az egységárak jelentékenyebben nagyobbak voltak mint ma, másrészt pedig (mint az előterjesztés maga is mondja) 21 átmetszés nem volt figyelembe véve, t. i. a