Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 17 den teljesített munka-részlet érvényesíthesse a maga fejlesztő hatását és ujabb munkálatok csak akkor végeztessenek, ha az átvágás fejlődése hanyatlani kezd. Ezenkívül az átvágásokra szánt összeg még oly módon legyen felhasználandó, hogy az első években és minden átvágásban az első munkánál több, későbben pedig kevesebb munkálat foganatosittassék, hogy így az átvágások kiképződése lehető rövid idő alatt és leghathatósabban mozdittassék elő. Kijelentjük azonban, hogy semmi biztosítást nem adhatunk arra nézve, hogy a javasolt 75%, illetve 50°/,-os kibővítés mellett az átvágások 5, 10, 12 év alatt, vagy egyátalában teljes anyamederré kiképződnek és esetleg nem fognak-e utólag még valami pótmunkálatokat igényelni ? De azt biztosan állíthatjuk, hogy a javaslatba hozott bővítési munkák — a szintén javasolt kiviteli módozatok mellett — az átvágásoknak anyamederré való kiképződését határozottan elő fogják mozdítani, sőt ezzel együtt az anyameder is az eddiginél nagyobb arányokban fog fejlődni. Abban a meggyőződésben terjesztjük tehát elő a tiszai átvágásokra vonatkozó javaslatunkat, hogy az a helyzet szükségleteinek és követelményeinek teljesen megfelel, minélfogva kérjük annak, de különösen az abban foglalt alapelveknek elfogadását. Bethlen András gr. minister : Sajnálom, hogy tovább nem vehetek részt a tanácskozásban. Az elnöki helyet ezennel átadom az államtitkár ur ő méltóságának. (A minister távozik és helyét Fejér Miklós államtitkár foglalja el). Faragó Lipót műszaki tanácsos: Méltóságos elnök ur! T. tanács! volt szerencsém bejelenteni, hogy a távollevő Barócs János tanácstag véleményét Írásban beküldte. A t. tanács engedelmével felolvasom abból az átvágásokra vonatkozó részt: (olvas) . . . „A Tiszaszabályozásnál nézetem szerint legfőbb szerepük van az átvágásoknak, mert ezek vannak hivatva arra, hogy a töltésekkel összeszorított árviz mentül előbb lefuthasson, a veszélyes duzzadásokat mérsékelje és az árvizmagasodást ellensúlyozza." „Ugy de az eredetileg 10—15 m. fenékszélességben kiásott átvágások, különösen a közép és alsó Tisza szakaszokon, kevés kivétellel a várakozásnak meg nem feleltek, legnagyobb részben sűrű, kemény agyagtalajuknál fogva nem fejlődhettek. Igen czélszerünek, sőt szükségesnek látom tehát én is, hogy az átvágások az előterjesztésben jelzett méretekben kiszélesítessenek és mélyitessenek, hogy így az önfejlődés mentül jobban elősegítessék. Továbbá azon szélesítési és mélyitési munkálat végrehajtására nézve szintén osztom azon nézetet, hogy mindenekelőtt a Tisza alsó szakaszán lesznek foganatositandók, a felsőbb átvágásokra pedig csak annyiban kell figyelmet fordítani, hogy az esetleges torkolati eliszapolásoktól megóva legyenek és az önfejlődés akadályai eltávolíttassanak. " Andrássy Aladár gróf: Laikus lévén, talán szerénytelenség tőlem, hogy felszóllalok ; de a gyakorlati tapasztalatokra utalva azt hiszem, hogy miután Péch osztálytanácsos ur nyilatkozata szerint az átmetszések fejlesztésére nézve tekintetbe akarják venni a folyónak fejlődését és ezáltal siettetni a dolgot és bizonyos költségmegtakarítást is elérni, azon tapasztalati tényre utalok, hogy sok átmetszésnek hibája nem a méretekben vagy a talajban van, hanem abban, hogy az átmetszés nem azon a helyen készült, ahol a víz súlya növelné az átvágás sebességét. E tekintetben felhívom a t. tanács figyelmét arra, hogy méltóztassék az átvágáso4