Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 18 — kat általános vizsgálat alá venni és azokat, a melyek nem fejlődtek, és pedig a mint egyszerűen konstatálni lehet, nem a méret hiánya miatt nem fejlődtek, ezen szempontból a kellő távolsággal lejebb helyezni olyan pontra, a hol lehetséges, hogy önmaguktól is sokkal hamarább fejlődjenek. Ez volt az, mit szükségesnek tartottam mint olyat, melyre a tapasztalat vezetett, a t. tanács előtt elmondani. Hieronymi Károly országgyűlési képviselő : Méltóságos elnök ur ! T. tanács ! A ministeriumnak azt az előterjesztését, mely szerint Tokajtól Csongrádig terjedő átmetszéseket a rendes szabályozási meder 50 °/

0-ára kivánja mesterséges uton kifejleszteni, a Csongrádtól Titelig menő átmetszéseket pedig 75 °/

0-ra, mint irányadó elvet általánosságban elfogadom. De hozzá teszem, hogy ez semmiesetre sem úgy legyen alkalmazandó, hogy minden egyes átvágásnál szorosan ehhez kellene ragaszkodni, (Helyeslés) hanem minden egyes átmetszést helyi viszonyaihoz képest fel kellene részletesen venni és azon alapon határozni meg, hogy micsoda munkálatok lesznek az illető helyen szükségesek? Természetes, hogy ily részletes felvételeknél és munkáknál szükségképen kell, hogy figyelemmel legyünk arra, a mit Andrássy gróf ő excellentiája most felemiitett, hogy t. i. a mennyiben az átmetszések torkolata nem volna jól elhelyezve, a torkolat megigazittassék. Tehát mondom, általánosságban elfogadom az előterjesztésnek ezen részét, mindazáltal méltóztassék megengedni, hogy' egyes észrevételeket tegyek azon szakaszra nézve javasolt át metszési munkálatok tekintetében, a mely nézetem szerint a legnagyobb fontossággal bir. Már Péch osztálytanácsos ur kiemelte, hogy a ministerium meggyőződése szerint is az alsó Tisza átvágásai a legfontosabbak, nemcsak azért mert mindnyájan, kik a Tisza árvizeinek lefolyási viszonyaival foglalkoztunk, tudjuk, hogy a legnagyobb árvizszinemelkedés a szeged-becsei szakaszon van, hanem azért is, mert ezeken a szakaszokon vannak azon hosszú és tömérdek költséget igénylő átmetszések,* melyeknél a legnagyobb tömegek lesznek kiemelendők és melyek ennélfogva a legnagyobb költségekkel is járnak. Különben ahhoz, a mit Péch osztálytanácsos ur is emiitett, hogy t. i. a ministerium a 57. lapon levő táblázatban elősorolt átmetszések közül első sorban a Szegeden aluliakat akarja figyelembe venni, tökéletesen hozzájárulok és most áttérek felszólalásom tulajdonképeni tárgyára, t. i. erre a szakaszra. Én most nem rendelkezem más adatokkal, mint a melyek ebben a könyvben vannak letéve és azért okoskodásaimat ezekre alapitom és ha ezeket az adatokat összeveszem, a Tisza állásnak illetőleg a mederállásnak következő képét nyerem erre a szakaszra nézve. Az összehasonlító táblázatokban mindenütt az áztatott alsó szelvény területe 5 méter vizszinmagaságra van téve, a mi a közép árvizmagasság, t. i. akkor tölti be a folyó teljesen a maga medrét és ennélfogva én is mindenütt ezeket a keresztszelvényeket fogom felemlíteni. Ha az 50. lapon levő kimutatásból összeállitom a keresztszelvényeket, arra az eredményre jutok, hogy mindig 5 méter vizszinmagasság mellett a keresztszelvény a 90. számú átmetszésnél 1055 m., a 92.-nél 826, a 93-nál 884. Ez a két átmetszés tehát körülbelül 200 m. hiányt mutat az előbbihez képest. Azután következik a 94 és 95. számú átmetszés 1023 és 1067 m., vagyis körülbelül ugyanannyival, mint a 90. számú vedresházi átmetszés. A 96. számú ominozus átmetszés keresztszelvénye csak 587 m., tehát sokkal kisebb, mint a 92 és 93. számuaké, nem is emlitve