Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
B) A Temes-Begavölgy ármentesítése
— 140 — egyes érdekekkel való megegyezést létesiteni, de magának a belvízrendezésnek megvalósítása közös érdeket képez és elodázhatlan. A belvizek rendezése körül figyelemmel voltunk arra, hogy lehetőleg külön határoltassanak és kezeltessenek azon területek, a melyek vagy külön belvizérdekeltséghez tartoznak, vagy a melyek a belvízrendezést a saját hatáskörükben is megoldani képesek. Igy a nagyobb birtoktestekre s a természetadta öblözetekre mindenütt figyelemmel voltunk, miért is különböző belvizi csoportok keletkeztek, mint például : az O-Bega két partján 4, a Temes mellékén 4, a Berzava mellékén 3 és az alibunári részben 3. Miután a belvizek rendezésénél legnagyobb fontossággal bir a nyilt medrekbe való bejuttatás, erre nézve előadni tartozom, hogy az adott viszonyokhoz képest több módszert kellett javaslatba hoznunk ; nevezetesen némely helyen a nyilt betorkolást, másutt az időszakos beosztást zsilipeken át és végül ott, a hol kikerülhetlenné vált, a vizemelő gépekkel való állandósított lecsapolást. Az O-Béga mellékén például a belvizek levezetésére csakis zsilipeket, illetőleg szivattyú gépekkel összeköthető áteresztő csöveket javasoltunk, mert az O-Béga gyorsan lefolyó árvize mellett alkalmas arra, hogy a belvizeket minden mesterséges kezelés nélkül befogadja. A hajózó csatornába például a belvizeket Temesváron alól már bevezetni nem lehet, mert kis vizszine is magasabb, mint a környező terület, ugy hogy a hajózó csatornától jobbra eső területet az O-Béga felé, a balra levő nagy területet pedig a Temes felé fogjuk lecsapolni. A Temes mellékén Saág felett nyilt betorkolásokat lehetett tervezni, de már a Saág alatti részeken vizenielő-gépeket kellett számításba venni, mert a Temes és Béga együttes raktározása által fentartandó huzamosabb temesi nagy viz nem engedné meg, hogy a belvizeket szabadon levezessük, valahányszor arra legnagyobb szükség van. A Lanka-Birda felső vidékéről eredő belvizek az árvízzel együtt Rudnánál fognak levezettetni a. Temesbe, a Giládon alóli medrek azonban a Temes balparti vidék belvizeinek felfogására rendeltetnek. Ezzel összekapcsoltatott a Berzava jobb partjának lecsapolása, mivel a Temesen Bókánál aránylag kisebb vizszin fog előállani, mint a Berzaván Kanaknái, ugy hogy czélszerünek látszott egy közös szivattyútelepet Bókánál elhelyezni. Hasonlóképen a belvizszabályozásnak vizemeléssel való megoldása terveztetett az alibunári réten is, melynek helyzetén még kis viz alkalmával sem tudunk másként segiteni ; szintúgy vizernelést terveztünk a Berzava és Terézia csatorna közti zugban, a melynél a közös szivattyú-telepen kivül a két régi áteresztő is meghagyatnék, hogy a két folyó felé kis vizek idején, a levezetésre tovább is szolgáljanak. Megemlítvén még, hogy a Rojga vidékéről a belvizek nyilt betorkolással lesznek lecsapolva, a csákovai holt Temes ágnak élő vizzel való ellátásáról kell még szólanom, mely a két Temes ág közötti belvizeket levezető szivattyú-teleppel kombinálva lehetővé fogja tenni, hogy a Temes ezen 35 kilométer hosszú holt ágában a víz állandóan felfrissíthető, tehát a posványok megszüntetésén kivül részint a marha-állomány ittatására, részint a halászat berendezésére lesz hasznosítható. Áttérek már most a költségekre és a tervezetről kiadott ismertetésre hivatkozással, felemlíteni tartozom, hogy a végrehajtandó munkák költségeinek egyik csoportosítása a szerint történt, hogy mily munkákra