Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 132 ­meg vannak, mindössze arra kellett ügyelni, hogy a vizt'olyás elosztása olykép történjék, hogy a vizek egy pontban nagy tömegben ne vétesse­nek ki a mederből, nehogy ez által az egész vízrendszerre egy mester­séges kényszer gyakoroltassék, melynek fentartása nagy költséggel és veszélylyel járna. Ezen törekvés vezetett részben azon kombináczióra, hogy a Béga és a Temes közt sikerrel működő árapasztó csatornával pár­huzamosan több hasonló csatorna építtessék, melyeknek hivatása lesz, hogy a Bégának vizét részletekre osztva vezessék át a Temes felé. A Béga tehát felosztatik ugy, mintha a Temesnek 4—5 külön kisebb kon­tinense lenne, és egyöntetű kezelésben lesz tehát részesíthető a Temes­nek baloldalán beszakadó többi kontinensével, mint a Temesina, a Sur­gány es Poganissal ; az egész vízelvonás és raktározás mértéke pedig akként szabatott meg, hogy a mennyiben a vizszinek magasságával való előnyös megküzdés képezi a czélt, kiszámíttattak a Temes-Saág feletti szaka­szain azon vizszinek, a melyek mellett a lefolyó víztömegek a Temes folyó közép és alsó részén a megengedettnél magasabbra nem emelked­nének és ehhez képest a vizszinek lesülyesztését akként javasoltuk, hogy mindazon vizek, melyek a Temesnek saját völgyéből felülről Zsábárig leérkezett vizéhez, akár az árapasztón át, akár az oldalfolyásokból, tehát útközben Medvesig hozzájönnek, ugy a mint beérkeznek, útközben ugyan­oly mértékben a Temesből elvonassanak ; mert a vizsgálatok során ki­tűnt, hogy a Temesnek Lúgosnál, illetve Zsábárnál elfolyó vize nem tesz ki többet, mint azon mennyiség, melyet a Temes létező mederviszonyai közt a kivánt biztonsággal szabadon leereszthetünk. A szabályozás fel­adata megoldatott tehát azáltal, hogy a Temestől a kontinenseiből eredő minden túlterhelő vizet elvonunk. A tisztelt tanács előtt fekvő tervezet nagyjában és egészben ezen alapra lett fektetve, és csak a vízelvonás, valamint felfogás módjában lett különbség téve a Temes jobb és bal partján fekvő területek között, amennyiben a Temes bal partja a hegyoldalakról jövő vizek által is el­borittatik és igy figyelve arra, 'hogyha a Temes felől megmentetnék is, a hátulról betörő esővizek előtt még mindig nyitva maradna, ennélfogva a Temes felőli időszakos védekezés helyett ott a töltéseket egyszerűen alkalmas pontokon lehordani javasoltuk, hogy ezáltal a Temes iszapos vize ezen mély fekvésű területekre a dombok lábáig szabadon kijárhas­son, de ugyanazon nyilásokon át a hátulról érkező felszini vizek a Te­mesbe mindenkor utat találhassanak. A Temes jobb partján, tehát a Béga és Temes közti területeken, melyek mezőgazdaságilag is igen előnyösen használhatók, az erre alkal­mas berendezésekkel lehetővé akarjuk tenni, hogy a felesleges elönté­sektől megóvassanak ugyan, de viszont hóolvadáskor a Béga magasabb fekvésű vize ne vezettessék közvetlenül a Temesbe, hanem a Béga csatorná­ból egyenest ezen területekre kibocsáttassék s ott az egész terület szét­osztassék azért, hogy a Bégának iszaptartalmából a talaj uj erővel táp­láltassék, s jelenlegi termékenysége jövőre is fentartassék. Ily viszonyok közt a Temes balpartja túlnyomóan az erdészet czéljaira lenne haszno­sítva, mig a Béga melletti lejtőn fekvő összes terület, mint eddig, szántó­földnek lesz használható s csak a völgy közepén lesznek oly helyek, a melyek a gyakoribb és huzamosabb elöntetésnél fogva ismét erdőkül lesznek hasznosíthatók. A területek elárasztása G—7 napnál tovább nem fog tartani s azonnal megszűnik, mihelyt a Temes saját vize a raktár­hegeken levő vizek kifolyására alkalmas mértékre csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents