Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 133 — Mint különös fontossággal biró körülményt előre kell bocsátanom, hogy ezen elárasztással járó vizszinck nem fognának magasabbak lenni, mint a Temesnek jelenlegi természetes partszéle, melyet a Temes a völgy szinje fölé magának feltöltött s ennek következtében a javasolt raktározási rendszer épenséggel nem hasonlit azokhoz a raktározásokhoz, melyeknek ismert módja a víztömegeknek a hegyek völgyeiben egymás fölé halmozásából áll. A szétterülő vizréteg a jelen esetben a terep szine felett átlag 1 méternél magasabb nem lesz, s mihelyt a Temes leapad, a kivezető csatornákon az utolsó cseppig mind lemehet; tehát az elárasztó vizből mi sem fog visszamaradni, vagyis, a mint jelenleg sincsen, ugy a jövőben sem fognak mocsarak előállani, annál kevésbbé, mert a talaj vizáteresztő lévén, elposványosodása kizártnak tekinthető. Ma is ezen területek évente elöntetnek és daczára, hogy levezető csatornák nincsenek, mégis oly időben, midőn a szomszédos dombos vidék kötött agyag talajában a gazdasághoz szükséges megművelés nem folytatható, akkor épen ezen raktárterületen a legnagyobb esők és gyakori elárasztás után is könnyű munkálatu talaj megszántását, megművelését mi sem cikcidci'" lyozza, miként ezt az idei nedves tavasz idején tapasztalhattuk. Ha a létező vad elárasztás tehát nem árt a gazdasági megművelésnek, ugy azt hiszem, a jövőben sem lesz ártalmas azon vízhasználat, mely az iszapos vizeknek megfelelő beosztással való rendezését eredményezi. Az előadottakból kitűnhetett, miszerint a Béga vizének a raktárhelyekre kibocsátása kárral nem, csak haszonnal jár és igy, tekintve, miszerint a terület elég nagy a Béga vizének a tervezett vékony rétegben való elosztására, a vízelvonás azon mértékre fokoztatnék, hogy a Bégában több viz vissza ne maradjon Temesvárnál, mint azon vizmenynyiség, a mely igy az 1883-iki árviz alkalmával észlelt enyhe vízlefolyásnál súlyosabbat elő nem idéz, mely árvíznél pedig a Béga töltései még minden veszély nélkül fentarthatók voltak. Ily viszonyok között a Béga ujabb apasztását mellőzhetvén, a Boldur-réti „csurgót" be lehet zárni s a Boldur-rét vizfelfogási szolgalmát arra tartani fent, hogy a Béga csatornával jóformán azonos helyzetben lévő Ü-Béga felőli raktározás czéljaira használtassék, bár ez idő szerint az Ü-Béga érdekében még ez nem okvetetlen szükséges. A Bégára nézve Temesvár felett tervezett vízelvonás magától is kellő biztossággal fog működni ; de mégis tekintve azon veszélyeket, melyek abból erednének, ha több viz juthatna le a hajózó csatornába, mintsem a mennyire védművei számítva lettek, ezen okból, tehát elővigyázatból, a raktár-helyek alsó pontján Remeténél a Béga csatorna elzárhatása végett egy erős vizosztózsilipnek a Béga medrébe beépítése terveztetik. A Remeténél elzárható Bégacsatornán tehát nem fog több viz lejönni, mint a mennyit a hajózó csatornán és Temesvár város malomcsatornáin keresztül kezelhetünk, miért különleges védelmi intézkedések e helyeken nem kívánatosak és a Béga hajózó csatorna alsó része nevezetesebb földmunkát nem igényel ; azon kevés munka, melyet mégis javasoltunk, leginkább a jelenlegi tulgyenge töltéseknek kitatarozásából áll. Körülbelől hasonló ehhez a helyzet a Temesnél, feltéve természetesen, hogy a vizszinek kellőkép apasztatnak s a mederben lehaladó víz szinének további sülyesztése végett a Temes medrében javasolt rendezések keresztül vitetnek. Ugyanis a Temesnek túlterhelő árviztömegei a közös