Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 131 kimondatott, miszerint a Temes-Bégavölgyi társulat ármentesitéssel, nem pedig egyes terűleteknek árviz alá helyezésével foglalkozik. Evvel ezen kérdés a napirendről levétetett ugyan, de a tanulmányok némi megszakítás után tovább folytak, mert tekintettel, hogy a Béga melléke a Béga által még mindig a viz alá kerül, önkénytelen is újra felmerült azon eszme, hogy a Béga árvize, melylyel az érdekeltek általános véleménye szerint a Temes vidékének veszélyeztetése nélkül elbánni nem lehet, ezen nyilt ártereken mesterségesen helyeztessék el. A tanulmányok végül azon álláspontra vezettek, hogy igenis nemcsak a Bégát kell ily módon kezelni ; mert nemcsak a Béga árvize okozza az ismétlődő bajokat, hanem hasonló okokból hasonló kezelés alá kell vetnünk magát a Temest is többi mellékfolyóival együtt. Ily módon lőn azon ármentesitési terv kidolgozva, melyet a vizügyi kistanács többszörös ülésében folytatott beható tanulmányok után elfogadván, most szerencsém van az igen tisztelt nagytanácsnak bemutatni. A terv, miként mondám, nem tisztán a Bégára s a Temesre terjed ki, hanem a raktározás elvét a folyamrendszer összes tagjaira is kiterjeszti, a mennyiben elvül fogadtatott el, hogy ott, a hol jelenleg is szabad nyilt árterek állanak rendelkezésre s a hol ezek segélyével a folyók alsó szakasza által átszelt medenczékben még nem kell oly nagy vizekkel megküzdenünk, a melyek ellenében a, töltéseket fentarthatnók, ugyanottan a természet nyújtotta ezen raktározó helyek a felső völgyekben megtartassanak ; igy pl. az O-Béga-Beregszó mellékén, oly helyeken pedig, hol a hegy lábánál fekvő vizraktározó lejtős medenczék eredetileg meg voltak, de a töltésezéssel az árvizek a természetes elhelyezkedése elől el lettek vonva, ugyanitt a szükséghez képest ezen területek a vizraktározásnak ismét visszaadassanak; ezen elv követtetett például a Temes és Béga együttes raktározására nézve. A kizárólagos elvi álláspont követésén kivül ügyelnünk kellett arra, hogy az egész szabályozás akként vitessék keresztül, hogy az egész vidék összes folyóinál ne jöjjenek többé elő magasabb vizszinek, mint a melyek ellenében egyszerű töltésekkel egyáltalában még sikerrel megküzdhetünk ; tehát tekintettel kellett lenni azon töltésekre, melyeket az egyes helyi viszonyok mellett fenn lehet tartani. Ily feltételekkel lett a terv készitve, melynek általános ismertetését legczélszerübben a Temes és Béga együttes raktározásával kell kezdenem. A Temes és Béga Lugos-Kiszetónál kezdődő közös völgyükbe belépvén, annak két oldalán a hegyek lábát követő magasabban fekvő medrekben haladnak, melyekből azonban árvizeik kilépvén, a völgy középvonalán fekvő és a Temesvár-Saág közötti hátas tereprészig tartó mélyebb fekvésű területeket borították el. A Temes töltésezése és a Béga-fausztatócsatorna kiásása által a két folyónak ezen egymássali természetes összefüggése megszakittatott, ugy hogy mai nap már a Temes vize ezen területekre nem önt ki ; miért is ezen területek a Temes ármentesitéséhez fele részben hozzá is járulnak. A Bega felől azonban védve nincsenek és igy minden középszerű árviz által elöntetnek, miként az 1887-ben is történt. Ezen terület szemeltetett ki arra, hogy felette a Temes s Bégának azon viztömegeit időszakosan visszatartsuk, melyeket ugy, a mint érkeznek, ezen két meder egyike sem lenne képes levezetni a nélkül, hogy a megengedhetőnél magasabb vízállásokat ne okoznának. Tekintve, hogy e térségeket a Béga árvize jelenleg szabadon járja, tehát a kedvező esési viszonyok 8*