Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 129 — színek jövőben emelkednének, a bajt és veszélyeket, vagy ujabb töltésemelés vagy egészen más rendszerre való áttérés által lehetne csak orvosolni ; a vizszinek emelkedésének valószínűsége pedig, a hegy és domboldalak további letárolásával nemcsak várható, de biztosan be is fog következni ; 3. a folyó középszakaszán 5'5 m. magas töltéseket kívánna; 4. a belvizeknek és a Temes mellékfolyóinak levezetését a vizszinemelkedés következtében a jelenlegihez képest nehezebbé tenné ; 5. töltés-szakadás esetén a veszélyeket a községekre és lakott területekre nézve a Temes egész hosszában növelné ; G. a töltésezési rendszer a Temes és Béga rohamos esésű szakaszán egyáltalán nem felel meg az okszerű szabályozási módnak, a menynyiben a rendszerint rövid, de rendkívül magas árhullámok ellapulását megakadályozza és ezáltal úgyszólván kényszeríti, hogy egész völgyén mesterséges magasságban vonuljon le. Ezen hátrányok alapján a szabályozásnak ezen megoldási módját а О. V. H. elvetette. A IV-ik alternativa, melyet az Ü. V. H. a Temes-Bégavölgy végleges ármentesitésénél elfogadásra ajánl, a raktárözási rendszer„ Kovács Sebestyén Aladár, kir. mérnök : Tisztelt tanács ! Az előadottak után a jelenlegi helyzetnek némi ismertetésére szabad legyen még felemlítenem azon körülményt, hogy a Temes-Bégavölgyben a szabályozó társulatok által, valamint az állam által létesített árviz-vezetőmedrek s védművek ez idő szerint oly állapotban vannak, hogy azok egymagukban az egyes folyóvizekből várható árvizeknek meg nem felelnek, azokat levezetni nem képesek ; mert, ha egész hosszaságukban vesszük tekintetbe, például a töltéseknek legfeljebb egy harmada bír oly magassággal, hogy a jelenlegi vizfolyási rendszer változatlan helyzetében várható árvizek magasságának megfelelhetne. — Ali ez, miként a töltések magasságára, ugy a medrek emésztő képességére is. Nagy fontossággal bir pedig ez azért, mert az egész mentesítendő vidék mint egy katlan, közvetlen a hegyek lábánál fekszik, mely katlanba, mihelyt felülről a hegyek közül valamely nagyobb záporeső jelzését Temesváron megkapjuk, 24 óra múlva a veszély már nyakunkon van. Itt tehát még azon előnytől is meg vagyunk fosztva, hogy a felülről vett értesítésekhez képest, mint a Tiszánál, 5 — 6 sőt 8—lü nap állana rendelkezésűnkre az előkészületekre, szűkség esetén a töltések hevenyészett felemelésére ; hanem csupán néhány óra választ el a legnagyobb veszély bekövetkeztétől, holott pedig a Tisza vidékén a töltések talán sehol sincsenek egy méternél kisebb magassággal a vizszin fölé felépítve, ellenben a TemesBégavölgyén oly töltésekkel kell védekeznünk, melyeknek koronája legtöbbnyire el sem éri azt a vízszint, melynek bekövetkeztével mindennap számolnunk kell. Ily viszonyok között a Temes-Bégavölgy érdekeltjeinek más kilátásuk nincsen, mint az, hogy a hidrográfiai adatok szerint kitűnvén, miszerint az 5—

G esztendeig tartó szünetet egy 3—4 éves árvizes cyclus követi, melynél minden esztendőben a jégmenet, a hóolvadás idején magas vízre, s májusban-juniusban is oly áradásokra számithatunk, melyek a jelenleg létező töltéseknél minden bizonynyal magasabbra emelkednek, ennek megfelelőleg, miként egész biztossággal merem jósolni, legkésőbb 1893-ban be fog következni egy oly áradat, mely, ha a vízvezetés jelen rendszere meg nem változik, elkerülhetlen katasztrófát fog hozni ezen vidékre és a jelenlegi békésnek, nyugodtnak látszó arczulatokát egyszerre meg fogja változtatni. 13*