Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 127 — részére szükséges 40 m

3-nyi víztömegnek a fausztató-csatornában való visszatartására egy megfelelő magasságú fenékgát építtetnék be. A hajózó csatornán annak megemlítésével, hogy a Szubolyásza ág kibővittetnék és Temesvárnál egy körcsatorna építtetnék, Girodától B.-Szt.-Györgyig csakis a töltések kiegészítésére lenne szükség s az u. n. „Csurgó" nyílása elzáratnék. Az O-Béga-Beregszónál a létező töltések az 53 m

3 másodperczenkénti vizbozománynak megfelelőleg mindenütt felemeltetnének és erősíttetnének ; továbbá a 29 — 32 km. szelvények között levő mederszorulat kiküszöböltetnék és a Janka-hidi átvágás felhagyásával a régi kanyar megfelelőleg szabályoztatnék, a Szakáiháza feletti szakaszon pedig szabályozás szempontjából semminemű munkának létesítése megengedve nem lenne. A Temesnél, a Temes folyónak felső völgyében, a Bisztra-ággal való egyesülése és más, azonban kisebb patakok felvétele után Zsabár községnél az 1887. évi árviz alkalmával vizhozománya 633 m

3 volt, mely a Temesina, Surgány, Poganis és az árapasztó csatornán ugyanekkor lefolyásra jutott vizekkel együtt kerekszámban 1050 m

3-re szaporodott. Ennek ellenében azonban jövőre, azon ok következtében, hogy a Béga csatorna összes árvize a Temesbe tereltetik, ezen vízmennyiség növeltetni fog 400 m

3-rel, miután 54 m

3 a jelzett évben a Temesben már érvényesült. Ennek folytán a Temes maximális tömege a benne eddig lefolyásra jutott vizliozomány 38-3°/

0-kal fogva szaporittatni, vagyis 1450 m

:

! víztömeg levezetésére kell képesítve lennie. A Temesbe terelendő ezen begai árviztömeg azonban, miután a Temes levezető képessége a saját és a természet által hozzája utalt mellékfolyók vizeinek befogadásával máris kimerítve van, csakis jelentékeny vizszinemelés mellett találhat lefolyásra. Ennek folytán első sorban a töltéseknek magasítását és erősítését, másodsorban pedig 20 átvágásnak megfelelő mélyítését kellett számításba venni, még pedig a töltésekre nézve akként, hogy azoknak koronája a várható vizszin felett, mely a Szirbova Ságliig terjedő szakaszon az 1887. évi árvizszinnél átlag 80 cm.-rel, a Ságh-Bótos közötti részen pedig az 1881. évi szakadás nélkül lefolyt árviz színénél átlag 185 cm.-rel lett volna magasabb, még egy méterrel magasabban feküdjék. Az igy felmagasítandó töltések a terep felett 4'5—5-5 méter átlagos magasságot érnének el, melyhez képest a töltés 4 — 5 m. között változó korona-szélességgel és padkával való kiegészítése lett számításba véve. A Temesina. A tervezet szerint a Czernabarának medre a saját, valamint a mellékágát képező Szudriás vizének megfelelőleg a Szatumik nevezetű magaslattól a Topilla mellékág beömléseig és innen a szaporodott vizek arányában a Boldurig töltések közé vétele és a többi mellékfolyásoknak a magaslatok lábainál két övcsatorna által leendő felfogása és a felső csatornának a Topilla, az alsónak a Diksán ágon a Czernabara, illetve a Temesina medrébe való vezetése lett javaslatba hozva, kivételt a mellékágak közül csak a Keresztó képezne, mely önállóan vezettetnék a Temesinába. Mindezen munkánál figyelembe lett véve a Temesnek felemelendő vizszine által bekövetkezendő visszahatás. Tekintettel azonban ezen munkálatok költséges voltára, főbb vonásokban egy másik alternatíva is kidolgoztatott, mely szerint a Czernabara Ttaloldala nem láttatnék el töltésekkel, miáltal a teljes ármentesítés csak a jobb oldalon éretnék el.