Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— Ill — alul beépített két korlátozó sarkantyú segélyével a Béga árviztömegének egy harmada a Temesbe tereitessék. A Temes folyó vidékére ezen káros behatásoknak ellensúlyozóját képezte az árapasztó csatorna hiányos emésztőképessége, a mennyiben teljesen megbízható adatok tanúsága szerint a Béga ár viz tömegéből 44%-mil is kevesebbet, az összes vizhozománynak csak 22'5°/

0-át képes átvezetni. De épen azért a korlátolt hatású árapasztó csatorna, mint az alsó Bégavidék ármentesitésének főfontosságú tényezője, hivatásának nem felelhetett meg és jelenleg sem képes számba vehető biztosítékot nyújtani, és pedig annál kevésbbé, mert az árapasztó csatorna bővítésén kivül a fausztató csatornán a jelen időig ármentesitési szempontból munkálat egyáltalán nem történt, a hajózó csatornán pedig inkább csak a töltések erősítése foganatosíttatott azon czélból, hogy némi biztonságot nyújthassanak az árvíznek azon része ellen, mely az árapasztó csatorna s a bázosi ártér általi megoszlás után benne lefolyást keres. Ezen előbb említett munkálatok mellett, valamint másrészt azon körülmény folytán, hogy a Temes-Bégavölgy eddigi szabályozásánál alapul elfogadott Képessy-féle tervezetben, a Béga-csatorna árvizének a Temesbe való vezetése czéljából javasolt munkálatok sem hajtattak végre — a Béga-csatorna árvizvezető képessége számba vehető módon alig növeltetett és az ármentesitési szempontból lényegében alig szenvedett némileg is kedvező változást, mit igazolnak a következő vizműtani adatok. Ugyanis az 1887. évi május havi második és az eddig észlelt árvizek között pedig nem is a legnagyobb árvíznek adatai azt mutatják, hogy azon másodperczenkénti vizhozományból, mely a kiszetói vizmércze 396 cm. maximális állásánál teljesen megbízható számitások szerint 371 köbmétert tett ki: abból az árapasztó csatornán a Temesbe vezettetett 79-5 köbméter és a korlátoló sarkantyúk alatti mederrészbe jutott 270 köbméter. Ezen 270 köbméter másodperczenkénti víztömeg a Giroda községig terjedő töltésezetlen balparton a bázosi ártéren szétterülve, ezen ártéren annyira megoszlott, hogy a Girodánál áthaladó fausztató csatornában már csak 65 köbméter talált lefolyásra, illetve többet nem volt képes a meder emészteni. De ezen 65 köbmeter másodperczenkénti víztömeg is Temesvár felé haladtában két helyen ujabb megoszlást szenvedett, nevezetesen: a Szubolyásza kiágazáson eltöröltetett 10 m.

3 és a Temesvár gyárvárosi balparti legelőre a töltésezetlen részeken kiömlött 20 köbméter, úgy hogy a gyárvárosban 5 ágra oszló csatornameder másodperczenkénti emésztése csak 35 köbmétert tett ki, illetve ezen tömeg jutott el a Józsefkülvárosnál kezdődő hajózó csatornába, a mely vizhozományt azonban másoldalról nemcsak a Szubolyászába kiömlött s általa ismét odavezetett víztömeg, de a bázosi ártérre kiöntött áradatnak azon része is nevelte, mely ugyanakkor a Szubolyásza medrében talált lefolyást, úgy hogy ennek következtében a hajózó csatorna másodperczenkénti emésztése a culminatió idején 130 köbmétert mutatott, mely víztömeg végre, a létrejött töltésszakadások és a Csurgó nyíláson történt átömlések folytán ismét annyira megcsökkent, hogy Ittebénél a csatornában másodperczenként átlag csak 75 köbméter talált lefolyásra. A bázosi árterületen raktározódott víztömegnek azon része pedig, mely a hajózó csatornában levezetést nem talált, részint a medvesi zsilepen keresztül a Temesbe, részint Temesvár Freidorf megkerülésével R.-Szt.-Mihány községeken keresztül a Czebabara és ennek segélyével a Tamisáczon keresztül Módosnál a Temesbe vette irányát.