Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

Ezen árviz lefolyása alkalmával észleltetett egyszersmind a helyzetet még inkább sulyosbitó azon körülmény, hogy a fausztató csatorna Topolovecz-Temesvár közötti jobbparti részét övedző hegyekből eredő Gyertyámos s más hasontermészetü rohamos esésű patakok a Béga áradását közvetlenül megelőzőleg megáradtak s a számitások szerint 75 köbmétert tevő másodperczenkénti vizhozományukkal a csatorna medrét megtöltve s részben a bázosi ártér vizét is növelve, okozói lettek annak, hogy a Béga árvizvidékét még nagyobb mértékben áraszsza el. Ezen most vázolt helyzet azonban még kedvezőtlenebbé válnék azon esetben, ha egy az 1859. évi árviz tömegének megfelelő áradás jönne létre, mely árviz magassága az 1887. évit a kiszetói vizmérczén 52 cmrel haladta meg, vagyis a vízállás a jelzett vizmérczén + 448 cmre emelkedett, melynek megfelelő másodperczenkénti vizemésztés teljesen megbízható számitások szerint 455 köbmétert tett ki, mig ezzel szemben azon vízmennyiség, melyet a Temesvár alatti hajózó csatorna jelenlegi helyzetében teljes biztonságban levezetni képes, teljesen hiteles adatok szerint csak 83 köbmétert tett ki. A Béga csatornának ezen, részint a természet, részint mesterséges uton létesített állapota kétséget kizáró bizonyságot tesz arról, hogy jelen állapotában a benne lefolyásra utalt árvizek veszély nélküli elvezetésére képtelen ; addig helyzetének beható megismerése viszont a figyelmet legott azon körülményre irányozza, hogy a Temes-Béga vízrendszerének kielégítő mentesítése első sorban a Béga csatorna kérdésének okszerű megoldásától függ. A Béga csatornának ezen szükséges szabályozása azonban egymaga kielégítő ármentesitést eredményezni nem fog, mert a második főlevezető meder, t. i. a Temes-folyó nincsen a Képessy-féle tervezet alapján végrehajtott munkálatok daczára sem olyan helyzetben, mely a maximális árvizszin ellen kellő biztosítékot képes volna nyújtani, mint azt a Temesen 1887. évben lezajlott árviz súlyos következményei igazolják. Mert a jelzett évben, midőn a Temesnek vizhozománya másodperczenként 633 köbmétert tett ki s a nagy víztömeg a Temesina, Surgány és Poganis mellékfolyóvizek maximális vizhozományával 393 köbméterre és az árapasztó csatornába ugyanakkor érkező 54 köbméterrel 1047 köbméterre szaporodott, bár ugyan Saág községig, minden kárt okozás nélkül talált lefolyásra, a nevezett községtől lefelé terjedő szakaszon azonban a töltések meghagyása folytán a jobb és balparti területek jelentékeny részét elöntötte. Ennek folytán tehát, daczára annak, hogy a Temes árvize az árapasztó csatornán vezetett Béga vizével csekély, s miként előbb emlitém, ekkor is csak 54 köbméterrel szaporittatott, ezen csaknem teljesen temesi árviz vidékének mégis oly ostorává lett. A Temes-folyó jelenlegi helyzetére nézve különben a következőket van szerencsém még előterjeszteni : A Képessy-féle tervezet alapján a Temes-folyó Lugos-Bótos községek közötti szakasza az 1859. évi észlelt árvizszinének megfelelőleg töltések közé vétetett, és pedig a Lugos-Liget közötti szakaszon az emiitett vizszin felett 3 lábra, a Liget-Budna közötti részen 5 lábra és a RudnaBótos közötti szakaszon a Berzava beömlése által okozandó víztömeg szaporodására való tekintettel 4 lábra, ezenkívül a Ligetnél szétágazó két Temes-meder közül a liget-csákovai ág elzáratott. A létesített töltésezés azonban a hozzá fűzött várakozásnak, daczára annak, hogy a Temes