Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 110 — észak-nyugatra fordulva a Beregszó vizével, majd a Tamisacz érrel egyesüljön, melyen keresztül vizének egy része ismét a Temes felé irányult, mig másik folyása Klekknek, illetőleg a Tiszának tartott. Kétségtelen tehát, hogy mig egyfelől a Béga két végpontja között fekvő medenczén keresztül határozott, illetve folytonos egészet képező oly mederrel, melyen árvizeinek nagy része akadály nélkül lefolyhatott volna, nem birt, másfelől azonban a természet által alkotott helyzeténél fogva, egyes részeiben a Temes mellékfolyójának is volna tekinthető és csakis az marad kérdéses, hogy a mesterséges beavatkozás nélkül természetszerű átalakulásában vájjon a Temessel való egyesülés, avagy attól határozott különválás nyert volna tovább fejlődést. A Béga mult század első felében megindult szabályozása alatt gyökeres változáson ment ugyan keresztül, a mennyiben Budincz község feletti felső részében mederátvágások által rendeztetett és Budincztől Klekkig csaknem egészen új meder ásatott ; de miután ezen szabályozásra, illetve rendezésre az inditó okot főleg ipari és forgalmi szempontok adták meg, a létesitett medrek, miként régente ugy ezentúl is elégtelenek maradtak az árvizeknek nagyobb mérvű befogadására ; és daczára annak, hogy a mult század második felének kezdetével az 1758. évben az árvizek egy részének elvonása, illetve a Temesbe terelésére Kis-Topolovecznél egy árapasztó csatorna ásatott, ezen csatorna elégtelen mérete miatt Temesvár alatt a mély fekvésű medenczének csekély biztonságát ezentulra is a Temesvár-Topolovecz közötti szakasz alacsony partjain az úgynevezett bázosi ártérre kiömlött vizek szétterülése és megoszlása képezte. A Béga szabályozását történelmi sorrendben követve, világosan kitűnik, hogy a jelen század második felének kezdetéig, illetve 1859-ig Végrehajtott művek főbb vonásaikban csak a Temesvár feletti árapasztó, valamint a Temesvár alatti hajózó csatorna részére szükséges meder létesítése, Kis-Kostély Kiszető községek között ásott u. n. tápcsatorna utján biztosító vizek beszerzése és lehető állandósítására vonatkoztak és az ármentesítés csak annyiban jutott érvényre, hogy a kedvező esésű mocsarak kiszáríttattak és a hajózó csatorna jobb partján töltések hiánya következtében kiömlött árvizeknek az Ó-Béga medrében leendő gyorsabb elvezetéséről lett gondoskodva. A csatorna balpartján a hajózás czéljából szükséges vontató út egyszersmind védgátul is szolgálván, itt hasonló műveletek létesítése annyival kevésbé vált szükségessé, mert még azon esetre is, ha netalán a kiömlött áradat vagy a bázosi ártérre kifolyt viz egy része a baloldali területet el is öntötte volna, a szétömlő viz a Tamisácz éren lefolyást találhatott Módosnál a Temesbe. A helyzet azonban lényegesebb változást szenvedett akkor, midőn a temes-bégavölgyi vizszerkezetben is az ármentesitési kérdések előtérbe kezdtek nyomulni. Ugyanis annak következtében előbb a hajózó csatorna jobbparti töltései építtettek meg, azután az Ó-Telek és Ittebe községek közötti szakaszon az u. n. Csurgó nyílás biztonsági szelepként nyitva hagyatott, hogy az áradat azon része, melyet az alatta fekvő csatornaszakasz veszély nélkül elvezetni képes nem lenne, az Ittebe község feletti Boldurréten raktározódjék mindaddig, mig azt az apadó Ó-Béga medrébe fogadhatja ; majd utóbb, miután a Temesnek töltések közé szoritása folytán a bázosi árterületre kiömlött viznek egy része a Temes mederbe való természetes lefolyásában korlátozva lett, az árapasztó csatorna kibővítése oly czélból vétetett foganatba, hogy azon, a szinte ugyanakkor a fausztató csatorna medrébe az árapasztó csatorna elágazásán