Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 97 — is. A Duna tulajdonkép körülbelül oly nagy folyó a Tiszára nézve, hogy tengerszámba megy. Azon hatás következtében, a melyet a Duna a Tiszára gyakorol, épugy mint az árapálynál, vagyis ingadozó vizszinü tenger gyakorol a beömlő folyókra, fejlődött ki a Tisza alsó része oly kedvezően, a mint azt tapasztaljuk. Ezt a természetadta eredményt véltük mi felhasználhatónak arra, hogy ezen átvágásnál kisebb munkát javasoljunk és ez által 1.400,000 frtot véltünk megtakaríthatónak. Ez volt az oka, hogy mi ezen átvágást ily mértékben javasoljuk. Ezzel az álláspont, melyet elfoglaltunk, körülbelül indokolva van. Eddig ellentét Hieronymi ő méltósága közt és köztünk nincs. Minket tisztán közgazdasági szempont vezetett arra, hogy ezen átvágásnál kivételt tegyünk. Itt még reflektálni akarok egy ellenvetésre, melyet Biró tanácstag ur az átvágásokra nézve felhozott és melyre akkor nem feleltem, hogy t. i. majd az által, ha a felső átvágásokat 75°/

0, a borjasit pedig csak 50°/o-ra képezzük ki, duzzadás fog előállani és ez az alsó vidékre káros hatással leend. Ezen feltevés nem kerülte ki figyelmünket ; de tekintettel ép az imént jelzett körülményekre, hogy t. i. itt a viz lefolyása tulajdonkép a Duna hatása alatt áll, itt lényeges duzzadásoktól tartani nem lehet és a mennyiben utóvégre ennek az átvágásnak kiképződése nem örök időkre elodáztatni, hanem annak teljes kibővitése csak meghosszabbíttatni kívántatott, azon elvet, melyet a költségek összeállításánál követtünk, veszélyeztetve nem látjuk. Sőt ellenkezőleg, a mennyiben más átvágások fejlődésénél, vagy egyáltalán a munkálatok végrehajtásánál megtakarításokat érhetünk el, a mi igen valószínű, azokat mindenesetre épen ezen átvágás gyorsabb kiképzésére fordítjuk, ugy hogy abból a gyakorlatban semmiféle controversia és nehézség nem származhat. Ismétlem, csupán a költségek összeállítása szempontjából tettük ezen eltérést és ezen javaslatot a borjasi átvágásra. Hieronymi Károly országgyűlési képviselő : Bocsánatot kérek, hogy még egyszer szólalok fel ; de csak azon czélból teszem, hogy egy pár számot és félreértést hozzak tisztába, mely ugy látszik köztem és az osztálytanácsos ur közt felmerült. Először is, hogy a számokkal kezdjem, az 57. lapon, a hol az átvágások egyáltalán tárgyalva és táblázatosan kimutatva vannak, az mondatik, hogyha a borjasi átmetszést az anyameder 75°/

0-ára kívánjuk kifejleszteni, ez 2.722,000 frtnyi költséget okoz. Az 58. lapon pedig az van mondva, hogy ezen munkálatok a kisebb méretű bővítés folytán csak 1.300,000 frtnyi költségeket fognak igényelni. Azután az előterjesztés 132. lapján, a hol az alternatívák vannak tárgyalva, a ministerium, illetve a vízépítési hivatal által javasolt alternatívák költsége 3.300,000 frttal van felvéve és ebbe bele van értve a Ferencz-csatorna meghosszabbítása is, a mely, ha jól tudom, 1.200,000 frtba fog kerülni. Ha ezen 1.200,000 frtot levonjuk, marad tisztán a borjasi átmetszés kibővítésére 2.100,000 frt. Minthogy pedig én ugy tudom, hogyha megtörténnek azok a munkálatok, melyek az 58. lapon kerekszámban 1.300,000 frttal vannak előirányozva: akkor körülbelül meg lesz a szelvénynek a borjasi átmetszésben 1000 négyzetméter területe, legalább ezt a felvilágosítást kaptam Faragó műszaki tanácsos úrtól, tehát a költség csak kerekszámban 1.300,000 frt lesz. Ha ehhez hozzáadjuk azt, a mibe a Ferencz-csatorna kerül, az csak 2.500,000 frt és nem 3.300,000. Ezért voltam bátor már első felszólalásomban említeni, hogy ez az alternativa csekély költségbe fog kerülni, ha ugy hajtatnék végre, a mint