Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

9G — és legsürgősebb feladat a közbeeső átmetszéseket is ugyanazon méretekre kibőviteni. Szükséges volt ezt megemlíteni azért, mert itt jelentékeny összegek vannak számításba hozva. Nevezetesen ott, ahol az alternatívák össze vannak állítva, az van mondva, hogy a borjasi átvágás megtartása 3.300,000 forint költséggel járna. Továbbá az 57. lapon, ahol az átvágásokról van szó, a 24. szám alatt a borjasi átvágásnál az 5-ik rovatban ott van, 2000 m

2 területre bővíttetnék ki -J- 4 vizszinmagasságig a költség 2.722,000 frt lenne. Én nem tartanám szükségesnek, hogy a borjasi átmetszés mesterségesen kibővittessék 2000 méter területre. Teljesen fölösleges volna ez, mikor a felső átmetszések ily méretekkel nem bírnak, Elég lenne, ha a borjasi átmetszés kibővittetnék -(- 5 méter vizszinmagasságig 1000 Q méter területre, keresztszelvénynyel. Ily módon _a költség kevesebb lesz, mint 2.722.0C0 frt, és akkor ezen alternativa, melyet a ministerium is ajánl és melyet nemcsak abból a szempontból talál helyesnek, hogy a borjasi átmetszés kibővítését nem tartja évekre halasztható, hanem sürgős föladatnak, — akkor, mondom, ez alternatíva valószínűleg még olcsóbba kerül, mint 2.722,000 frt. Javaslatom tehát az, hogy méltóztassék határozottan kimondani hogy a leghelyesebb megoldás a mostani 96. számú borjasi átmetszés megtartása, keresztszelvényének -f- 5 méter vizszinnel 1000 Q méter területre való sürgős kibővítése; a csatorna betorkolása pedig természetesen más nem lehet, mint régebben terveztetett, hogy t. i. a csatorna hosszabbittassék meg O-Becséig. Ajánlom e megoldást elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Kvassay Jenő osztálytanácsos : Legyen szabad csak pár észrevételt tennem az itt felhozottakra. Először is, miért határozta el a kis-tanács magát arra, hogy eltérőleg a többi átvágásoktól a borjasit csak 50 °/o~

ra képezze ki ? Nem elvi szempontok voltak itt az irányadók ; mert ha ez átvágás kiképzése 75 százalékra -oly aránytalan költséget nem okozna, ezt is bevettük volna. Azonban takarékosan akarva eljárni s első sorban oda akarva az összegeket fordítani, a hol a baj nagyobb mértékben jelentkezik, azt hoztuk javaslatba, hogy a borjasi átvágás az anyamedernek ne 75, hanem csak 50 százalékára bővíttessék ki. Ebben minket azon észlelések és adatok vezettek, melyek épen a Tiszának ezen alsó szakaszára vonatkozólag azt mutatják, hogy ez lényegesen különbözik a felsőszakasztól, a mennyiben ezen alsó szakasz első sorban a Duna vizszinének befolyása alatt áll és épen ezen kedvező befolyás hatása alatt jött létre az az állapot, hogy Török-Becsétől Titelig a vízben ezen kedvezőbb arányok állanak elő, hogy t. i. míg fentebb 8

l/

2 méteres, addig alább csak 6V2 méteres vizszinek vannak. S ugyanitt állt elő a folyó kedvező munkája által az, hogy a Török-Becse alatti szelvények átlag 500 méterrel nagyobbak, mint a Török-Becse felettiek. Itt tehát nekünk a természet előnyt nyújtott épen a Duna betorkolása következtében. Utóvégre is, hogy általános hydraulikus szempontból is szóljak a dologhoz, mindenütt a hol a folyók árapálylyal biró tengerekbe ömlenek, tengertorok alakjában jönnek be a tengerbe. Míg ellenkezőleg mindazon folyóknál, a melyek árapálylyal nem biró tengerbe ömlenek, a mint tudjuk, ott mindenütt delták képződnek, mint a Duna, a Pó, a Nilus stb. torkolatainál. Látjuk ezt általában véve az összes európai folyóknál. Ezen körülmény tulajdonképen kisebb mértékben, de mutatkozik a Duna és Tisza között