Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 92 — át a borjasi átvágás kérdésére ; mindkettőnél pedig méltóztassék a kis tanács javaslatát elfogadni. Faragó Lipót műszaki tanácsos mint jegyző : Méltóságos elnök ur ! T. tanács ! Barócs János távollevő tanácstag Írásban beküldött véleményében ezen kérdésre vonatkozólag következőket mondja: — (olvas:) „A mi a borjasi átvágás és a Ferencz-csatorna torkolat kérdését illeti: a kérdéses átvágás, általános szabályozási szempontból, mint a helyzeti rajzból látható, nem egészen czélszerüen lett ugyan kiásva, de tekintetbe véve^ hogy ezen átvágás már fennáll és fejlődésnek indult, sőt a Tiszameder is az átvágás irányának megfelelő átalakulást vett fel : tekintetbe véve, hogy két nagy község kereskedelmi érdeke forog fenn, és tekintetbe véve az előterjesztésben felsorolt számos meggyőző okokat, oda terjed szerény nézetem : hogy a borjasi átvágás fentartandó és az előterjesztésben " javasolt méretekben kiépítendő lenne". „A borjasi átvágás fenntartásával pedig önként következik, hogy a Ferencz-csatorna torkolati kérdése legczélszerűbben lesz megoldva a szerint, ha a csatorna-meghosszabbítás Ó-Becse alatt vezettetik a Tiszamederbe". Heincz Albert főmérnök : Tisztelt tanács ! Mielőtt az előttünk lévő javaslat részleteibe bocsákoznám, két körülményre bátorkodom a figyelmet felhívni. Az első a pénzügyi kérdés, t. i. a Ferencz-csatorna torkolatának áthelyezésére vonatkozó kérdés. Nem tartom sem időszerűnek, sem helyén lévőnek, hogy ez a tekintet itt részletesen fejtegettessék. Azonban ismervén a Ferencz-csatorna viszonyait és tudva azt, hogy a Ferencz-csatorna fennálló kölelezettsége e tekintetben az általános szükséges költségekkel összehasonlítva igen csekély mérvű, különösen ki akarom emelni azt, hogy ezen állami tulajdont képező vízi útnak korrekcziója mégis csak az államot fogná terhelni. Ez volna az egyik körülmény, mire a figyelmet felhívni kívánom. A másik a munkálatok szükségessége, a mit örvendve hallottam hangoztatni. De én a szükségesség definicziójához még hozzá szeretném tenni, hogy felette szükséges. Ezzel általánosságban kifejeztem véleményemet s áttérek a részletekre. Eltérő a vélemény az alapul felvett kiinduláspontra nézve, a mennyiben hangsulyoztatik, hogy a Ferencz-csatorna kitorkolásának kérdése komplikálja az általános Tisza-szabályozást. Nézetem szerint legyen bár komplikáczió, ezt le kell bonyolítani, meg kell fejteni. Én is ugyanazon utat tartom eredményre vezetőnek, hogy t. i. tárgyaltassék külön a Ferenczcsatorna kitorkolásának kérdése, indokoltassék meg, hogy a sok argumentum közül melyik szól egyik vagy másik megoldás mellett? és ha erre nézve megállapodás történik, ez indokul és tényezőül szolgáljon az általános foly amszabályozásra nézve. Ha különválasztjuk a Ferencz-csatorna kitorkolásának kérdését és mérlegeljük a sok alternativa közül azokat, melyek a kitorkolásra nézve a legelőnyösebbek, akkor nézetem szerint csupán kettő veendő komolyan figyelembe : egyik az úgynevezett első számú vonal, a becsei kitorkolás ; a másik a jelenlegi, vagyis földvári torkolat meghagyása. Ha összehasonlítom e két alternatívát, a következőket kell mérlegelnem : igaz ugyan, hogy az első alternativa magas parton vezet, hogy kivitele műszakilag semmi nehézségekbe nem ütközik ; azonban összehasonlítva a földvári torokkal, ennek azt a hátrányát látom, hogy ugy a magyar-becsei torkolatnál, mint a jelenleginél, körülbelül két kilométer