Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 91 — 3. fentartandó a borjasi átvágás, mert a Ferencz-csatorna torkának Magyar-Becse alá történő áthelyezésével megszűnik ezen szakaszon a hajózási szempontból való rendezésnek sürgőssége és a borjasi átvágást, az átvágások kiképzésére megállapítandó sorrendben lesz lehetséges végleges mederré kiképezni; 4. mert egyedül a borjasi átvágás megmaradása esetén lobot Magyarés Török-Becse kereskedelmi érdekének megfelelve, mindkét város mellett a Tisza medrét meghagyni ; 5. fentartandó és kiképzendő a borjasi átvágás a felsorolt műszaki és közgazdasági okokon kivül pénzügyi szempontból is; mert mihelyt eltekintünk a 4-dik alternativától azon éles kanyar miatt, mely a Ferenczcsatorna torkolatánál általa megörökittetnék az ottani folyószakasz szabályozásának örökös hátrányára, az a 3-dik terv tűnik elő legolcsóbbnak, a mely a Ferencz-csatorna torkolatát Magyar-Becséhez áthelyezi és a borjasi átvágást továbbra is fentartja, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az igy szükséglendő 3.320,000 frtnyi költség még tetemesen apasztható, a mennyiben a sürgősség megszűnvén, az átvágás mesterséges kiképzésénél a meder önfejlődését is nagyobb mértékben ki lehet használni. Mindezek az okok a szétosztott előterjesztésben részletesebben elő vannak sorolva és részemről még csak azt kivánom megemlíteni, hogy a borjasi átvágásra nézve a volt közmunka- és közlekedési ministerium már két ízben 1878—1881-ben határozott, még pedig akként, hogy a borjasi átvágás fenntartassék. Előadásom befejezése előtt azonban kiemelni kivánom azt, hogy a fenforgó kérdések megoldása csak akkor nehéz, lia a Ferencz-csatorna torkolatát a mai helyén akarjuk mindenesetre megtartani és ha az ottani folyószakasz szabályozását a csatorna munkálataival együtt, még pedig haladéktalanul, akarjuk végrehajtani. Ámde mi nem ismerünk oly fontos okot, a mely azt követelné, hogy a csatorna torkolata okvetlenül a mostani helyen hagyassék; sőt közgazdasági szempontból szükségesnek tartjuk, hogy a csatorna torkolata Magyar-Becséhez áthelyeztessék. Valamint azt az álláspontot sem fogadhatjuk el, hogy a szóban levő folyó-szakasz szabályozásának, nevezetesen a borjasi átvágás bővítésének végrehajtása semmi haladékot meg nem tűrne. A fenforgó két kérdés között felfogásunk szerint a kivitel tekintetében igen nagy a külömbség. Mig ugyanis a Ferencz-csatorna torkolatának munkáit haladéktalanul nagyon gyorsan végre kell hajtani, mert az alsó zsilip bedölésétől lehet tartani ; addig a borjasi átvágás kibővítésének végrehajtása, illetőleg befejezése elvárhat néhány évig is a nélkül, hogy abból kár származzék. Ezen okoknál fogva mind a két kérdést csak annyiban kivánjuk együttesen megoldani, a mennyiben mind a két kérdés fölött már most akarjuk a határozatot kimondatni; különben pedig e két kérdést egymástól különválasztva kivánjuk tárgyaltatni, miután akkor a fenforgó nehézségek mind megszűnnek, kivévén azt az egyet, hogy ki fedezze a Ferenczcsatorna munkáinak költségeit? Minthogy pedig a Ferencz-csatorna tiszai torkolatának kérdése csakugyan már semmi haladékot nem tűrhet és miután ennek a kérdésnek előzetes megoldásával a borjasi kérdés nagyon egyszerűvé válik, ennélfogva arra kérjük a t. nagytanácsot, hogy első sorban a csatorna kérdését méltóztassék tárgyalás alá venni és csak annak megoldása után térjen