Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
— 89 — szom, mintha 6 koczkával játszom. Körülbelül ugyanez a viszony a folyók felső részén. Két folyó rendkívül nagy vizének összetalálkozása sokkal valószínűbb a folyók felső völgyében mint az alsó völgyekben, a hol már az árviz nem két, nem három folyó, hanem a folyók egész sokaságának összegeződéséből származik. Ezért tartottak mi szükségesnek az érdekelteket figyelmeztetni, hogy a felső vidéken a hidrográfiai viszonyoknál és a folyók természetében rejlő okoknál fogva a töltések nem eléggé magasak. El kell tehát ismernünk, hogy ott a töltéseknek adandó biztosságnak nagyobbnak kell lenni ; de miután ott az árvizek sokkal rövidebb tartamnak, azok méreteinél lehet valamit meggazdálkodni ; mig ellenkezőleg az alsó vidéken, hol az árvizek hónapokig tartanak, a töltések vastagságát kell növelnünk, hogy a hosszantartó árvíznek ellenállhassanak. Ezen mérnöki és általános technikai szempontok vezettek bennünket arra, hogy a töltések méreteinél levő anomáliákra a t. tanács figyelmét felhivjuk. Fejér Miklós államtitkár, elnök : Ha szólani senki sem kiván, a vitát ezen tárgy felett berekesztem. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. tanács az orsz. vizépitészeti hivatal előterjesztésének a mellékfolyókra vonatkozó részét helybenhagyni méltóztatik. Következik utolsó pontul a borjasi átvágás és a vele kapcsolatos Tisza-meder kérdése. Felkérem az előadó urat a tervezet ismertetésére. Péch József min. oszt. tanácsos : Tisztelt tanács ! A borjasi átvágás és a Ferencz-csatorna tiszai torkolatának kérdése annyiban függ össze egymással, a mennyiben a borjasi átvágás által elvágott kanyarnak egyik éles hajlatában torkollik ki a Ferencz-csatorna és ettől a ponttól kezdve a borjasi átvágásig az elvágott kanyar medre szolgál a csatorna hajózási utjául. Összefügg továbbá a két kérdés annyiban is, a mennyiben minél jobban képződik a borjasi átvágás, annyival inkább feliszapolódik a Ferencz-csatornához vezető hajózási ut az elvágott kanyarban és ennek következtében annál több költséget kell az államnak fordítani a hajózási ut kellő fentartására; de viszont: minél jobb karban tartjuk fenn a hajózási utat a kanyarban, annál több vizet vonunk el az átvágástól és ennek képződése annál lassabban halad előre, tehát annál több költséget kell fordítani annak kiképzésére. Látni való ezekből, hogy a borjasi átvágás képződése és a csatornához vezető hajózási ut fentartása egymással határozott ellentétben állanak, a melyeket ki kell egyeztetni; de hogy ez mily nehéz feladat? bizonyítják ez e czélból készült számos alternativ tervezetek. A kezeink közt levő előterjesztésben mind ezen tervezetek elég részletességgel le vannak irva, egyszersmind megmondva, hogy mely okoknál fogva kellett mindazokat a tervezeteket elkészíteni. Nem kívánom a t. tanácsot ezen tervezetek megismertetésével terhelni, miután azok már túlhaladott állaspontot képviselnek ; hanem egyenesen áttérek a legutolsó alkalommal benyújtott tervezetekre. Miután a fenforgó kérdések megoldásának egyik nehézségét az is képezte, hogy Török-Becse alatt meghagyassék-e a Tisza folyása, vagy sem ? legutoljára a kérdéseknek olyképeni tanulmányozására utasíttatott a szegedi folyammérnöki hivatal, hogy ne legyen tekintettel arra : vájjon az élővíz Török-Becse alól el fog-e vonatni, vagy sem ?
