Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

VIII. Átvágások

52 Az átvágások mai állapotát és méreteit a legújabb felvételek adatai szerint ugyanazon táblázat tünteti elő, a melybe fel vannak véve a Tisza folyóra szakaszonkint megállapitható mai normál-szelvények területei és szélessége is, a mint ezek az átvágások kibővitésének alapjául felveendő méretek meghatározására a tiszai m. kir. folyammérnöki hivataloknak 1884. évi felvételei, az 1888. évben felvett ellenőrző szelvények, valamint az anyamederré kifejlődött átvágások adatainak egybevetéséből megállapittattak. Az átvágásokra vonatkozó adatok folyószakaszonkint, a mai állapotnak megfelelően csoportosítva, a következő kimutatásban foglalvák egybe : Az egyes szakaszok A kiképződött átvágások A képződő félben levő átvágás A nem képződő és feliszapolt átvágások СП 1 I a> vtf >-> N Й С által elért rövidités N « 2 N m ° c3 a megnevezése darabszáma C3 N 3D 00 О Л m «1 5 от m v :0 О 3 N Л «3 сЗ . . гУ ^ © -ÍT! «3 «g ® atä Я ЬС

Я S N а и-р О ® hossza sszának az erest! pálya hosszáyí mért arányáma t N „ S = B 63 r* Л . О-CS a|5| -св N г** N m • Я ««••а ев a -сЗ N tß гО сЗ hossza ® л N -03 в m N ű аз m w :0 œ CS N 5 я & Л*-! •ЗОЙ S 48 й s 1-я darabszáma hossza о S3 N -Ci 6

3 » я а И OD 2 iO ® ° й й и» M с Д) о-« 2 м Й Я -в « so л то N ш darabszáma km. 2 чй л от Л km. О 'S Я w я о » Л es Д ТЗ km. 2-a S darabszáma km. ".-s a д I. T.-Uj laktól VNaményig . . . 6 4'059 0*387 18*763 0'81H 0*5792 1 1*224 0-116 7 5-216 0-427 II. V.-Naménytól Csapig 9 4'813 0*580 27-119 0-8491 0*6814 2 1*326 0-151 3 2-575 0*269 III. Csaptól Tokajig . 25 15-931 0*678 62-821 0*7886 0*7366 8 7*595 0*322 — — — IV. Tokajtól Szolnokig . . . 15 22-257 0*494 95*833 0*8043 0*510 9 14-703 0*327 4 8-009 0*179 V. Szolnoktól Csongrádig . . . 2 2-133 0-325 29-036 0*92

34 0*6268 2 4-423 0*675 — VI. Csongrádtól Szegedig .... 7 12-002 0-891 1 1*574 0*109 VII. Szegedtől Titelig 3 3-489 0*123 10-523 0*7483 9*147 8 24-909 0*877 — — — Összesen . . 60 52-682 6-386 214-119 37 66-182 0-486 15 17-374 0-12? Ha ezen kimutatás adatait összehasonlítjuk a 39. oldalon közölt kimutatás adataival, azt látjuk, hogy a fejlődő átvágások száma az utóbbi 10 év alatt tetemesen megnövekedett a Tisza folyó mentén, a mi a tokaj-titeli szakaszon leginkább annak tulajdonitható, hogy a lefolyt évtizedben e szakasz nem fejlődő átvágásainak legtöbbjében oly munkák végeztettek, a melyek a teljesen megakadt önfejlődést meginditani avagy a lassú fejlődést gyorsítani képesek voltak. Kivételt képez e tekintetben a tisza-ujlak-vásáros-naményi folyószakasz, a hol a nem fejlődő, helyesebben feliszapolt átvágások száma ujabb időben 4-el szaporodott és ezek helyett e szakaszon a Tisza átvágásait betöltve, újból kanyargós mozgását vette fel. Az 1880. évi ministeri előterjesztés adatai szerint az akkor létesített 111 átvágásnál az átvágások összes hosszából ki volt képződve 37*1%, kép-