Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

III. Töltések

28 az alsó szakaszon a vizlefolyási viszonyok hathatós javítására czélzó működéssel — remélni akarjuk — hogy már elértünk. A tiszai töltéseknek szabályos vonalozása, ugy, a mint azt a külföldi szakértők javasolták, tervezve sem lett azon nehézségeknél fogva, a melyek felmerültek volna, ha a töltésközöket új b ó 1 megállapítják és kimondatik, hogy a »két vonal közt sem új töltéseknek nem szabad épülni, sem réginek megmaradni«, mert ily előzetes új vonalozás lehetne helyén akkor, ha a Tisza mentén az 1879. év után építtetnek fel a töltések és a milliók árán emelt védőművek nem állottak volna ennek útjában; miért is az 1880. évi ministeri előterjesztés a töltések vonalozását ily értelemben elejtette ugyan, de hozzájárult ahhoz, hogy Szeged felett Tokajig a 760 méternél szűkebb töltésszorulatok kiszélesittessenek ; mig az átvágások kiképződése után a kanyarnak áttöltésével és bekötésével a túlságos széles töltésközök megszüntettetni s vele a töltésvonalozás szabályossága a megengedett határig biztosíttatni fognak. A Szegeden aluli töltésszorulatok eltávolítására és a hullámtérnek 800, illetőleg 380 méterre történő kiszélesítése iránt való javaslat elejtetett és a tervezett töltésbelebbezés csak Kanizsánál, Csóka fölött és Padénál vitetett keresztül. Bármennyire időszerű lett volna a Tisza védőtöltéseinek felépítése előtt a szorulatok mellőzésére és a töltések szabályos vonal órására súlyt fektetni és a szemközti töltéseknek adandó távolságot egy bizonyos minimalis méreten alul nem engedélyezni, annyira nem lehet a Tiszának mai mederalakulásaira és a védőtöltéseknek ma tényleg már kiépített méreteire tekintettel, a fennálló töltésszorulatok eltávolításának, valamint a szabályos töltésvonalozásnak jelentőséget tulajdonítani, és azok a tiszai bajok minden növelése nélkül továbbra is fennállhatnak. Mert eltekintve attól, hogy ezen szorulatok megszüntetése végett szükséges töltésbelebbezések az érdekeltek részéről ma a legnagyobb ellenzéssel találkoznának, költségi szempontból sem állana arányban azok eltávolítása azon vizszin-sülyedéssel, a mely a töltések belebbezése által az esetleg kimutatható helyi duzzadás csökkentése tekintetében elérhető volna. Mint nyomós ok járul a Tiszának mai mederalakulásai mellett a töltésszorulatok megtűrése mellett azon körülmény, hogy a Tiszának védőtöltései mind az 1888. és 1881. évi tényleges, tehát esetleg duzzasztott vizszinéhez viszonyítva vannak kevés kivétellel felépítve, másrészt azonban a meder emésztő képessége a szorulat behatása alatt a meder fejlődésével annyira haladt előre, hogy mondhatni majdnem mindenütt a szorulatok helyén van a Tiszának legjobban és legszebben kiképzett és legjobban is konzervált medre ; és ez kimagyarázható is egyszerűen abból, hogy ha a szorulatnak van is duzzasztó hatása az árhullámok levonulásának első idejében: a nagyobb átfolyási sebesség a meder kiképzéséhez és fentartásához lényegesen