Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

53 A Berzava csatorna töltései azonban a Partos-Kanak közti medenczében jelenleg is átlag 5'0 m. magasak, a jövőben tehát ugyanily magas vizoszlop ellen fognának védelmül szolgálni, mely feladatra átalakíthatók lennének ugyan, de ez megfelelő haszonnal már azért sem járna, mivel a Bezava ujolag emelt vizszine közvetlen vidékére és a Terézia csatornával összefüggő alibunári rét mély fekvésű területeire nézve, az ármentesítés biztonságát nem nevelné sőt ellenkezőleg a látszólagos előnyök fejében alig leküzdhető bajokat okozna. fgaz, hogy a Berzava alsó részén a Temes felé matatkozó kedvező esést a Jarkovácz körüli mederbővítése és mélyítése által a Berzava margiticzai vizszinének apasztására lehetne felhasználni, de ennek megvalósítása, miként a talaj fúrások igazolják, az oltani kedvezőtlen talajviszonyoknál fogva, nagyon is kétséges vállalkozás lenne, ugy hogy, ha a Berzava csatorna a Teréziával kapcsolatos jelen helyzetében gyökeres átalakítást igényel, és ezen átalakítás nem vonatkozhat a jelenlegi veszélyt alkotó árvizszineknek ujabbi mesterséges emelésére, ebből következik, miszerint a Berzavában elő állott magas vizszinek annyira kívánatos apasztásáról mái előbb a Denta körüli szakaszokban kell gondoskodni. Megjegyzendő azonban, hogy helyzetének veszélyes jellegéből sokat leront azon körülmény, hogy a Berzava magasabb árvizei ritkábbak és hogy töltésének szakadása esetén, csakis a balparti medenczében okoz nagyobb elöntéseket, ellenben a jobbparton SzókaBánlak-Kanak között fekvő medenczéje a Sztara-Birda töltéseinek védelme alatt (kivévén a hátulról betörő Lanka vizei ellenében) elég biztonságban van

; sőt maga a balparti medencze is legtöbbször csak a Berzava és a Rojga medrét elkerülve Denta-Gáj közt hátulról benyomuló árvizek elöntése által szenved. 10 A Terézia-csatorna. A mult század második felében az alibunári mocsár lecsapolása végett az északi vízválasztó vonalat képező magasabb terephátak átvágásával ásatott Szt.-Jánostól Botosig, hol a Temes medrébe torkollott ; később pedig Kis-Margittánál vele a Berzavacsatorna egyesittetvén, Kis-Margitta-Bótos közötti alsó része teljesen a Berzavának lett alárendelve A Berzavával egyesítése a Terézia csatornára nézve azon hátránynyal járt, hogy vizeinek nemcsak a Temesbe való lefolyása lett ez által a Berzava magas vízállása idejére, meggátolva, hanem még a Berzava vizének a Terézia csatornába való visszatorlódását is előidézte ; a Berzava esésének fokozása az alsó szakaszban [ L