Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

54 ez utóbbi körülmény a Terézia csatornában Szt.-Jánosnál, a Moravicza csatorna betorkolása felett, egy zárgátnak beépitését tette szükségessé, melynek rendeltetése volt a visszatorlódott viznek az alibunári rétre való beömlését megakadályozni. Ezen átalakítások az alibunári rét mély fekvésű területeinek lecsapolását szerfelett megnehezítették, miért is az alibunári mocsár délkeleti részébe nyomuló élővizeknek a Terézia csatornához való átjuttatása végett a paulisi, majd a verseczi. továbbá a Moravicza (az előtt Schulhof) csatornákat kellett az alibunári medenczén keresztül töltések közé fogva létesíteni de még ezen csatornák létesítése sem biztosíthatta az alibunári vizeknek, a Berzava csatorna magas vízállása idejében való levezethetését mindaddig még a szt.-jánosi zárgát a versecz-paulisi csatorna alacsony töltéseire tekintette] fenállott. Csak mióta (a folyó év nyarán) ez utóbbi csatorna töltései felmagasittattak és a szt.-jánosi zárgát eltávolíttatott, alakult át a Terézia csatorna, a mellékcsatornákkal együtt, nyilt mederré és ez utóbbiaknak főgyűjtőjévé, ugy hogy jelenleg a Terézia csatorna az egyesült alibunári vizeknek a Berzaváig közös nyilt levezetőjét képezi. A Terézia csatorna első létesítése óta bővült és mélyített medre ezen rendeltetésének megfelel, de jelentékeny hiánya az, hogy felette gyenge eséssel bírván, a gyorsabban áradó Berzava rajta visszafelé nyomul és elégtelen magas töltéseit áttöri, medrét pedig torkolatánál beiszápolja ; medre, mely csak ujabban is mélyitetett, illetőleg tisztíttatott, Szt.-János lvis-Margitta közötti 24 km. hosszú útjában összesen csak 10 m. fenékeséssel bír, a benne előálló legmagasabb árviz esés3 pedig mondhatni semmi, (sőt rendszerint ellenkezőleg a Berzavától visszafelé irányul.) Ennek magyarázata az, hogy Szt-Jánosnál a Terézia csatornába torkoló Moravicza-Rojga csatornák árvizeit a Berzava megelőzi, de ha velük összeesnék is, a Berzava magas vízállása miatt felduzzasztott Terézia csatornának vizszitiében a Moravicza-Rojga alig 33"0 m -t tevő legnagyobb árviztömegének hozzájárulása sem tud nevezetes esést előidézni. Megjegyzendő, hogy e tekintetben a Versecz-paulisi csatornán érkező vizek mikénti lefolyása máig ismeretlen, miután ezek a szt.-jánosi zárgát lezárása folytán a Terézia-csatorna legnagyobb vizéhez hozzá nem járulhattak, de kétségtelen, hogy összesen 40Ю m

3-re tehető mp-énti tömegük sem fogja a vázolt helyzetet roszszabbá tenni, mert miként eddig a Moravicza-Rojga vizei ugy ezentúl a versecz-paulisi vizekkel egyesült árvizek sem fognak lefolyásuk alkalmával a Terézia-csatorna bő szelvényű medrében