Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

39 vagy legfeljebb középső szakaszokban áttörtek ; ennélfogva a legmagasabb vizszinek alkotására képes árvizek teljes tömegükben, a Temes egész hosszában ez ideig le nem vonulhattak és igy közvetlenül észlelhetők nem voltak. De a szélsőségektől eltekintve, a rendelkezésre állott adatokból következtetve, a Temes átlagos vizszin esése, a létező töltések közt lefolyhatott közepes árvíznél Kostélytól Botosig összesen 35 5 m., melyből Kostély-Saág között 24 m., Saág-Bóka-Szécsány közé 10*0 m., és Szécsány-Bótos közé T5 m. jut, vagyis a helyi zavaroktól eltekintve: O'00045-től 000006-ig csökkenő, majd Bókán alul 0 00014-re fokozodó viszonylagos esésre oszlik. Miként látható a Bóka-Szécsányig tartó ellapulást, Szécsányon alul Nenzina-Bótos felé nagyobbodó esés követi ; mely a vízfolyás természetével látszólag ellenkező körülménynek magyarázata az. hogy egyrészt Bókánál a Temes szük medre cluzzasztólag működik, főként pedig Botosnál, a Duna egyidejű vízállása a Temes víztömegére tekintet nélkül érvényesül : miután a Temeshez képest végtelen befogadó képességű dunai ártéren a Temes hozománya sem lényeges emelkedést, sem elmaradása apadást nem okozhat. Ennélfogva a Temesnek saját nagyobb szécsányi vízállásánál az alacsonyabban maradó bótosi vizszin felé némi bukása áll elő, viszont a Temes kisebb vízállásánál áradó Duna a bótosi vízszint felnyomja és innen torlasztólag hat vissza a Temes közép szakaszára. A meder esési viszonyainak javítása végett, már a mult századtól kezdve lényeges és gyökeres szabályozások vitettek keresztül ; melyek közül legnevezetesebb a Kostély-Rakovicza közötti ujS medernek a mult században történt létesítése, és az u. n. csákovai ágnak a 70-es években eszközölt elzárása. Ez utóbbi alkalomból a Temes árvizének lefolyása, azon szűkebb méretű és csekélyebb paráczi ágra szoríttatott, melynek Parácz-Rudna közt, de különösen Csebza körüli szakasza, mai napig is a bokái természetes szorulaton kívül, a Temes medrének legkedvezőtlenebb leíolyási szelvénynyel biró részét képezi. Ezektől eltekintve, a meder hirtelen és nagvobb kiterjedésű kanyarjainak mellőzése végett, az ujabb időkig Szirbova-Botos közt 4?9 drb, azon alól (az állam terhére a Temes hajózhatóvá tétele czéljából) Pancsováig 26 drb átvágás lett kiemelve ; melyek azonban ke/detleges méreteik elégtelensége miatt általában csak ott képződhettek ki, hol levágott kanyarjaik a védelmi töltések kiépítése alkalmával elzáratván a Temes összes víztömege kimosó erejének kitétettek. Ellenben ott, hol ez nem történt, kiképa Temes medrének izabályozása