Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

38 a Temes általános helyzete az árvizek alakulása volt rendeltetve, hogy a felső vizszerkezet összes vizeit, mint egy főgyűjtőben felfogja és a Dunáig levezesse ; azonban be kell ismerni azt is, hogy ezen működésében legnagyobb részt a vele kapcsolatos medenczék és kiágazások által volt támogatva, miért is helyzete a szabályozások következtében eredeti rendeltetéséhez képest megnehezittetett az által, hogy a belétódulő árvizek lefolyását enyhitő medenczéitől és kiágazásaitól, medrének töltésekkel való övezése által megfosztatott a nélkül, hogy elvágott kiágazásai fejében az összes felgyújtott árvizek levezetésére megtartott medre, egyúttal a belékényszeritett vizek levezetésére alkalmassá tétetett volna. Az áradat lefolyásának egy főmederre korlátolása és a mellékvizeknek erőszakos bevezetése, a kedvezőtlen esélyek oly találkozását idézte elő, melynek hatását az elégtelen módon megkezdett és be sem fejezett mederrendezéssel ellensúlyozni nem lehetett és így az árvizeknek jobb levezetése helyett a víztömegeknek felhalmozódása és ebből kifolyólag -a vizszineknek előre nem látott emelkedése következett be. Nevezetesen a vizgyüjtő területeknek közelsége és sajátos csoportban fekvése mellett, a Temes minden közbenső völgy, vagy az árhullámokat nyilt ártér hiányában elsimitó hosszabb lefolyási utat nélkülözve, érkezik le a sikságba ; hol természetesen, vizszinének alakulása a maga közvetlenségében nemcsak attól függ, hogy az egyes mellék vízfolyások hozományai egymás közt miként találkoznak, hanem főként* attól : hogy a Temes medrében egymást sűrűn követő árhullámok — teljes összegükben, — hol és miként verődnek össze. Ez abból látható, hogy a felső völgyeletnek egy magányos nagyobb árhulláma aránylag alacsonyabb vizszinnel folyik le, miután az üresen talált mederben előálló nagyobb eséssel párosult nagyobb emésztő képességnek az alsó szakaszokon kisebb vizszin magasság felel meg ; ellenben a felső völgy apróbb, de összetalálkozó árhullámainak sorozata, melyek a lapály tul telt medrében visszatorlódnak, csekélyebb esés állván rendelkezésükre, a megfogyott emésztő képesség miatt jelentékenyen emelkedő vizszineket okoznak. Ezen eltérések a Temes hegyi folyam jellegének és az árviz alkotó tényezők közvetlen behatásának megfelelően méterekre menő különbözetet alkotnak ; melynek számszerű pontos kifejezésére azonban a íolyó egész hosszára kiterjedő és az előállható maximális esetekre vonatkozó adatok hiányzanak, miután minden oly esetben, midőn a magasabb át vizek találkozása bekövetkezett^ ugyanekkor az elégtelen magasságú és méretű töltések, már a felső