Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

37 azért is, lényeges károkat nem okoznak, sőt a kora tavaszi hóolvadással járó elárasztások iszap tartalmukkal a könnyű mivelésü vizáteresztő talajnak közvetlen javára is szolgálván, bőven pótolják azon esetleges kárt, melyet a késői árvizek netalán okoznak. Ezért is a bázosi ártérnek a Bega felől elzárását mai napig senki sem szorgalmazta ; legkevésbbé pedig az ottani birtokosok, kiknek egyedüli panaszuk az, hogy a Temes áradása ellenében épitelt töltések czimén a Temesbegavölgyi vízszabályozási társulat érdekkörébe vonattak, és részben annak költségeihez hozzájárulni tartoznak, avagy kötelezendők lennének Hozzáfűzve ezen jelenséghez a Boldur réten látható, mezőgazdaságilag kedvező eredményeket, hol a gyakran ismétlődő elárasztások daczára (vagy épen ezek által elősegítve) a buja és gazdagon fizető termések évről-évre követik egymást, a Bega árvizében rejlő termékenyítő erőnek világos jele található, valamint ügyelve arra, hogy ugy a Boldur réten, mint a bázosi ártérhez a Temes és Bega közt csatlakozó lapályokon, a Begából eredett árvizeknek pusztító hatása csak akkor érezhető : ha a szétterült vizek a mederből kitörésük után hosszabb utat futva be, termékenyítő tartalmuktól már megfosztva érkeznek le, vagy akkor, ha az illető területeken huzamosabb ideig megrekedni kénytelenek : ugy a szigorú megfigyelés után önkénytelen merül fel az a kérdés, vájjon a Bega árvízére nézve nem bir e egyedül az oly szabályozás létjogosultsággal, mely a víztömegeket nem vonja el mindenkorra a természettől fogva reá és hozzá utalt területektől, hanem a vizvezető medrek hiányait a medret nélkülöző árvizeknek elhelyezésével és czélszerii elosztásával orvosolván, a gazdaságnak az árvizek iszapolásában eddig nyújtott előnyt továbbra is megtartja, sőt kihasználását fejleszteni igyekszik ? 3. A Temes í'olyó Kos tél y tói Botosig. Vizfolyási szempontból két részre különítendő el, melyek közül a Medvesig tartó 96 km. hosszú felső részen torkollanak be a Temes mellékvizei, mint a Temesina, Bega-árapasztó, Surgány és Poganis, valamint a déli oldalán közelfekvő hegylánczok számos apró vizerei, ellenben a Medvestől lefelé húzódó medréhez mellékvizek hozzá nem járulnak és egyedüli feladatát a fentebbi útjában befogadott vizeknek a Botoson alól kezdődő dunai ártérben fekvő és töltésekkel meg nem szűkített völgyébe való vezetése képezi. Kétségtelen, hogy a Temes folyó, mint ezen vízrendszer legerőteljesebben kifejlődött vízfolyása, a természettől fogva már arra