Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

III. A vizgyűjtők csapadékviszonyai és árvizeket képező vizhozományai

24 a Facseton hullott eső áradat alakjában alig 12 - 24 óra alatt Kiszetónál kilép a Bega felső völgyéből és innen ujabbi 24-36 óra alatt a Temesvárnál kezdődő hajózó csatornáig nyomul, daczára annak, hogy ezen utóbbi útjában tömegének legnagyobb része medrén kivül a nyitott ártereken haladni kénytelen A Temes hasonlóan hegyi folyó, de viszonyai a Begaétól annyiban elütök, hogy 2701*9 négyszög kilómétert elfoglaló kiterjed: ebb felső völgye már nem oly egységes, tömör fekvésű és ennélfogva szétágazó hegycsoportjaiban különböző időkben eltérő csapadék mennyiségek fordulhatván elő, árvizeinek alakulása is több körülmény összejátszásától függ. Így az idefiizött táblázatból,*) melyben a Facseton és a Temes-Bega hegyvidék környékén fekvő egyéb meteorologiai állomásokon az 1887. május havi árviz idejében esett csapadékok feljegyzései foglaltatnak, világosan kitűnik, hogy mily egyenetlenül oszlottak meg, azon egyébként általánosnak nevezhető, esők, melyek az 1887. évi május havi temeti és begai általános nagy áradást előidézték. Mert például, a tetőpontját május 21-én elért első temesi árhullám előállásában, a Bisztra völgyének vidéke, miként a Ruszkabányán 19 és 21-én észlelt eső mennyiségek bizonyítják, hathatósan közreműködött, ellenben a május 27-én lezajlott második árhullámhoz ugyanezen Bisztra völgye az észlelt kisebb esők után Ítélve, aligha járult hozzá. Kétségtelen, hogy ezen második árviz, főként a Temes délen fekvő hegyvidékén (az Orsova, Pancsova és delibláti feljegyzésekből ítélve) áthúzódott, nagyobb esőkből eredett. Biztos támpontot természetesen ezen adatok nem szolgáltathatnak és azért (tekintve, hogy a Temes mp.-énti emésztésére vonatkozó ismeretek is hiányosak) inkább csak tájékoztatás végett lettek további számitások téve a czélból, hogy megvizsgáltassák, vájjon a Temes völgyében is előfordulhat-e egy olyan csapadék tömeg, mely az 1887-ikinél nagyobbnak feltételezett 1859. évi árvizet ismét előidézhetné ? Nevezetesen, miután a Begának 1859 évi árvize, a kiszetói magasabb vízállás szerint az 1887. évinél nagyobb volt és miután a Temes kostélyi mérczéjének viszonyaira nézve végzett kutatások, kétségtelenné tették, miszerint daczára annak, hogy a kostélyi mércze állása 1859-ben az 1887. évinél kisebb volt, mégis a Temesnek 1859. évi árvize az 1887. évinél nagyobbnak tekintendő: ennélfogva a tervezett szabályozásnak érdekéber fekszik, azon kér") Lásd a 26—27. lap között.