Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

III. A vizgyűjtők csapadékviszonyai és árvizeket képező vizhozományai

25 dés felderítése, vájjon a tapasztalt csapadék viszonyokból következtetve, egyáltalán feltehető-e, hogy egy az 1859. évi áradáshoz hasonló eset isméilődjék ? A végzett számitások szerint kitűnt, hogy a Temes felső völgyéből érkező maximalis mp.-énti hozomány Ivostélynál 1859. évben 770 m

8, 1887. évben 633 m

3 lett volna, mely mennyiségek után a vízgyűjtő négyszög kilométerére 0 29 m

3, illetőleg 0'24 m

3nyi mp.-énti átlag jut ; továbbá kitűnt, hogy a mennyiben Ruszkabányán az 1887. évi árvíz idején 12 nap alatt 146 8 mm. csapadék esett, ebből következtetve, az 1859. évi árviztömeg előállításához alig 35. mm.-el több, illetőleg összesen csak 171 mm. csapadékra volna szükség : vagyis elégséges volna, ha az 1887. évben bekövetkezett 2 záporesőhöz egy harmadik zápor jött volna hozzá. Oly feltételek ezek, melyeknek beteljesedése, ugy az általános csapadék viszonyok, mint különlegesen a Temes-Begánál ismert észleletek szerint valószínű és egyáltalán kizártnak nem tekinthető; ugy hogy a Temes folyóban várható árvizekre nézve mint eddig tapasztalt maximális határ az 1859. évi árvíz lenne tekintendő; de még akkor is azon fentarlással, hogy a Temes vízgyűjtőjének természete káros elváltozást szenvedni nem fogna, a mi azonban, miként a Begára nézve is hangsulyoztatott, kizártnak hasonlókép nem tekinthető. A Temes és a Bega mellékvizeire nézve ily természetű számitások ez ideig végezhetők nem voltak; leginkább azért, mert felső völgyükben rendes mederrel nem igen birnak és körükben meteorologiai észlelő állomás egyáltalán nincsen. Azonban a másodperczenkénti árvizhozomány tekintetében a Poganis és a Temesinán elég megbízható adatokon nyugvó számitások voltak végezhetők, melyek szerint megállapittatott, hogy az 1887. évi árvíz idején vízgyűjtő területük minden négyzetkilométere után másodperczenként 0'33 m

3-et képviselő árviztömeget vezettek le a lapályba. A többi kisebb vízfolyásokra nézve egyébb adatok hiányában tekintve, hogy a szomszédos apróbb vízfolyások természete egy mással egyezik, a várható hozományok megközelítő kiszámítása ugy történt, hogy a Temes mellékén az egyes vízgyűjtők minden négyzetkilométere után lefolyó árvíz 0'33 m

3-ben a Bega vidékén, a Begára talált adathoz és a változó dombozati viszonyokhoz képest 0'17- Oi92 m

3-ben lettek elfogadva; ott pedig, hol egyes lefolyási szelvények adatai állottak rendelkezésre az 1887. évi vagy esetleg 1888. évi maximális árvizek hozománya, az illető szelvényben kiszámított emésztés alapján lett megállapítva.