Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
III. A vizgyűjtők csapadékviszonyai és árvizeket képező vizhozományai
23 adataival való egybevetése a mellékelt táblázatba*) foglalt eredményt mutatják, melyből elsőbb is azon általános törvény nyer megerősítést, hogy a felszínre jutott csapadéknak legfelebb egy harmada kerül az árvíz alakjában közvetlen lefolyásra. Továbbá látható, hogy a Bega ismert áradásai közül a legnagyobb magasságot és kiterjedést elért 1859. év junius havi és az 1887. év május havi árvizek mindketteje, záporesőkből keletkezvén : az ezen esőkből eredő víztömegükkel a vizgyiijtőn elosztva az 1859. évi esetben 613 milliméter, az 1887. éviben 53 milliméter vastag réteget képviselnek; miből egyúttal azon kevésbé biztató következtetés vonandó le, hogy az 1859. évi nagyobb árvíznek előállítására alig 190 mmnyi légcsapadék elégséges lévén, igen könnyen ismét bekövetkezhet, annál inkább, mert ennek előállítására elégséges leend, ha az 1887. évihez egyébként hasonló időjáráshoz egy közbeneső, átlag 10 mm-es csapadékkal bíró zápor járulna hozzá. A táblázatban foglalt számadatokból kitűnik az is, hogy a Begának 1887. évi árvize alkalmából felső völgyéből eredő maximális hozománya (a kiszetói medrében mérve) 371 köbmétert, az 1859. évinél pedig 456 köbmétert tett ki másodperczenként, mely értékekből a Bega vízgyűjtő területére való vonatkoztatás utján a négyszögkilométerenként és másodperczenként lefolyt maximális hozomány értéke 0*215, illetőleg 0 288 köbméterben számitható ki. Mindkét érték, az általánosan elfogadott határokon, nemcsak belül marad, hanem a hasonló terepviszonyokhoz képest várható maximális értékeket meg sem közelíti ; miért is ezen körülményből újólag arra kell következtetni, miszerint a Bega vízgyűjtőjének jelenleg aránylag kedvező viszonyai súlyosabbá válhatnak, mi elkerülhetlenül bekövetkezend, ha felső vízgyűjtő hegységein a mindjobban terjedő erdőirtásoknak idejekorán gát nem fog vettetni. Árvizeihez viszonyítva a Bega évi átlagos közép vize csekély, mert alig 20—25 m 3-t, kis vize pedig 4—<5 m 3-t tesz ki, sőt rendkívüli szárazság idején annyira leszáll, hogy, mint például az 1867. évi október 25-én eszközölt közvetlen viztömegmérés alkalmával, Temesvárott a hajózócsatornában összesen 8 0 m : i folyt el másodperczenként, holott ezen mennyiség javarészét a tápcsatorna segélyévél átvezetett Temesviz alkotta. Hegyi folyó jellegéhez képest a felső völgy eletében bekövetkezett nagyobb esők által a Bega viztömege gyorsan növekedik; igy p. u. *) Lásd a 26—27. lap között.
