Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

III. A vizgyűjtők csapadékviszonyai és árvizeket képező vizhozományai

21 Természetes azonban, bogy ezen lefolyási viszonyok miként alakulására a nagyobb kiterjedésű gyűjtővel rendelkező főfolyó döntő hatással van, miért is a helyzet mérlegelésénél a főfolyó oly állandó tényezőnek tekintendő, melylyel minden esetben számolni kell és a melynek törvényein a mellékvizek csak módositnak, de nem változtatnak. Első sorban tehát a főfolyókat képező Temes és Begával kell tüzetesebben foglalkozni, de sajnos, hogy megbízhatóbb adatok csakis az utóbbiról állanak rendelkezésre, miután a Bega egy századot meghaladó szabályozása alatt szorgosabb megfigyelés és kutatás tárgyát képezte, mint a Temes folyó, melynek szabályozása iránt az érdeklődés csak akkor kelt fel, midőn e század második felében, a müvelés alatt álló területeknek a gyakorta ismétlődő elárasztások elleni vélelme mind érezhetőbb szükséggé vált. A Temes és mellékvizeire vonatkozó számszerű adatoknak hézagosságát, az ujabb kutatásokkal sem sikerülvén kielégítően pótolni, arra kell ezúttal is szorítkozni, hogy a Bega ismertebb viszonyaiból levonható törvények alkalmaztassanak zsinórmértékül a Temes folyó természetének vizsgálatánál. Az általános viszonyokra nézve, azonban már a meteorológiai észleletek szerint tapasztalható, hogy a Temes és Bega rendszeréhez tartozó ezen délkeleti vidéken a) a lépcsapadék maximuma ugy a lapályon, mint a hegyek közt egyaránt nyáron, a minimum pedig télen következik be, b) a lapályon az őszi esők túlnyomók, ellenben a keleti hegyvidéken a tavaszi esők mennyisége az őszit felülmúlja, c) hó a hegyeken átlag 30 -42 nap, a lapályon 21—37 napon esik, cl) záporesők és zivatarok nyár idején, ugy a hegyek közt, mint a lapályon, különösen az egyébként is csapadékdu; junius hónapban fordulnak elő leggyakrabban e) az évi csapadék mennyisége a hegyvidéken 700 -1000 mm., a lapályon 600—800 mm. közt változik, f) a legnagyobb havi csapadékmennyiség mindkét vidéken iuniusra esik, még pedig a lapályon 150—360 mm., a hegyek között "i 90—3

Q5 mm. réteg vastagságban, g) a napi maximalis esőmennyiség a lapályon 22 -100 mm., a hegységben 30 -78 mm. vastag rétegben ugyancsak junius hónapban fordul elő, h) a tavaszi hűemelkedés rendszerint február havában áll elő, bár elég gyakori a márcziusig tartó havazás is, melyet ez esetben minden átmenet nélkül melegebb időjárás és esők váltanak fel. az általános csapadék viszonyok