Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

207? és hogy az áradás vagy apadás közben az egyes mérczéken egymásnak megfelelő vízállások meghatároztassanak, vagyis kikerestessék az, hogy a felőlről lehaladó árhullám egy alsó ponton, mely idő múlva és mekkora mérczeállásnál érkezett le. (Az erre vonatkozó grafikonok nagy terjedelmük miatt nem mellékeltetnek.) Az igy kiválogatott adatok, a melyek tehát az egymásnak megfelelő vízállásokat jelentették, a 11. számú rajzmellékleten bemutatott módszer szerint viszont ugy dolgoztattak fel, hogy az egymásközt vonatkoztatott két mércze a két vetítési tengelyt képezték és ezekhez mérten felrakattak azon közös pontok, a melyek a két mérczén egymásnak megfelelő vízállásokat jelentik. A felrakásnál az úgynevezett törő pontok, vagyis azok, melyek valamely árhullám kulminácziójának lefolyásából, vagy két árhullám közötti legkisebb vízállásnak a Temes medrén levonultából vonattak le, tehát minden kétséget kizárólag egymásnak megfelelnek, mint elsőrendű adatok telt körökkel, a közbesitések által nyert másod jelentőségű adatok pedig üres körökkel, a különböző évekből nyertek pedig változó színekkel jelöltettek ; megjegyzendő azonban, hogy az ide mellékelt 11. számú ábrában a nyomtatás megkönynyitése végett az adatok egyaránt fekete színnel jelöltettek, kivévén az 1887. évre vonatkozókat, melyek kék szinü vastag vagy vékony keresztekkel, s az 1889. évi adatokat, melyek veres keresztekkel lettek megkülönböztetve. A felrakott adathalmaznak feldolgozása részletes tanulmányt igényelt, melynek során kitűnt, hogy a Temes folyónál, a felső szakaszról magánosan lehaladó magasabb árhullám, az alsó mederszakaszokban aránylag alacsonyabb vizszineket idéz elő, mintha az egymást sűrűn követő kisebb árhullámoknak egész sorozata folyik le, miután ez utóbbi esetben a később érkező árhullámok, az alsó szakaszokban már telt medret találnak s egymást utóiérve, felhalmozódnak ; ezen jelenséghez képest, miként a kostélyi mérczéről felemlittetett, hogy annak azono* állásánál a saági mérczén esetleg több mint egy méternyi különbözettel hullámzó vízállás létesülhet, ugy hasonlóképen a Saágtól lefelé lekvő szakaszon az egy és ugyanazon saági mérczeállás Csebzán, Gsávoson, Szécsányon vagy Neuzinán egy méterig különböző vizszineket fog előállítani. Világot vethet e kérdésre a 11. számú rajzmellékleten foglalt ábrák szemügyre vétele, a mennyiben a kék színnel jelölt adatok az 1887. évi árviz magánosan lehaladt első magasabb árhullámára, a veressel jelölt pontok pedig az 1889. évi mintegy kilencz kisebb árhullám összeverődéséből keletkezett nagy vizre vonatkoznak. A lefolyási viszonyoknak jobb kifejezése végett, az ábrán lévő adatok egyes csoportjai két-két vonallal lettek kiegyenlítve, melyek közül az egyik, minimálisnak nevezett vonal azon viszonyt jelöli, melyben a felső mérczeállásnak megfelelő legkisebb alsó mérczeállások mozognak, a másik maximálisnak nevezett vonal megfordítva, azon legmagasabb alsó mérczeállásokat övezi be, melyek a felső mércze egyes állásánál bekövetkeznek. Felemlítendő ezekre nézve azon fontos körülmény, hogy a maximális vonal szerinti viszonyváltozás csak apadás közben állott elő, midőn tehát a hullámtéri raktározott vizeknek, a felül apadó víznek hiányait az alsó szakaszban kipótolniok sikerült.