Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

208? Különös fontosságot nyert ezen kérdés tanulmányozása a Temes és Bega raktározási tervére nézve, annak kutatása tekintetében, hogy a raktárhelyről huzamosabb időn át kivezetett korlátolt tömegű vizhozomány miként fog a Temes medrén végighaladni, mert hiszen természetesnek látszik, hogy az alsó szakaszban magasabb vizszineket fog okozni, mintsem a milyenek egy azonos tömegű, de minden külbeavatkozás nélkül képződött rövidebb lefolyású árhullámnál bekövetkeznének. Kétségtelen, hogy a raktározott viz lefolyásánál legalább is azon vizszinek fognak az alsó szakaszban előállani, a melyek bekövetkeznének oly árhullámok serozatából, mely árhullámok kulminatiója Saágnál megüti a raktárhelyről kivezetett viz magasságát, de legvalószínűbb, hogy a Saág alatti mérczéken bekövetkező vizszinek a maximálisnak nevezett vonal által képviselt viszonyban fognak alakulni, miután ezen maximális vonal tényleg oly esetek adataiból van szerkesztve, melyeknél a hullámterekben feltalálható természetes víztartók, a tervezett vizfelfogó medenczékkel azonos irányú befolyásokat érvényesítenek. Előreláthatólag tehát a raktározás után várható legmagasabb vizszinek nem fogják felülmúlni azokat, a melyek a 11. számú rajzmellékleten látható viszonyábrákból, a saági mérczéből kiindulva és a maximális vonalak segélyével egyik mérczéről a másikra való" következtetés utján nyerettek ; annál kevésbbé, mert a javasolt terv szerint, az igy nyert vizszinek a Temes folyó medrének rendezése folytán sülyesztetni fognak, és ezen mederrendezés a vízfolyás élénkítését is vonván maga után, a jelen állapotból levont következtetéshez képest, a viszonyoknak határozott jobbra fordulását fogja biztosítani. A Temes folyó mérczeállásain végzett tanulmányok során, azon feladat megoldására is tétetett' kísérlet, hogy az 1887. évi árvíznek töltésszakadás nélküli lefolyásából Saágtól kezdve Botosig várható vizszinek a legvalószínűbb alapon kiszámíttassanak. Az erre vonatkozó számítási eredmények az ide fűzött táblázatból tűnnek ki, hol egyúttal a létező töltések korona magassága és az árviz raktározása esetére várható maximális vizszinek is feltüntetve lévén, a műleírásban foglaltaknak ujabbi bizonyítékául szolgálhatnak. IV. A Temes és Bega folyó egyesitett árvizéből raktározandó víztömegek számítása. Lásd a 12. számú rajzmellékletet. Az előző műleírásban ismertetett szabályozás czélját az képezi, hogy a Temes-Bega egyesitett árvizeinek raktározása után, a Temes medrében visszamaradó víztömeg a saági mércze helyén csak oly vízállást idézzen elő, mely ha huzamosabb időn át tartatik is fent, a saág alatti Temes medrében a megengedhetőnél magasabb vízállásokat nem okoz. A kitűzött czél megvalósítása tehát azt követeli, hogy a Temes-Bega egyesitett árvizéből a tervezett raktárhelyek, a szükséges mennyiséget mindenkor bizton elvonhassák, vagyis a raktár helyek a szükséghez mért vízbefogadó képességgel felruháztassanak, a mi viszont a raktározandó vízmennyiségek ismeretét követeli.