Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

206? nek miként alakulása kizárólag a Medves felett betorkoló mellékvizek összejátszásától függ, sőt ezen két méreze közti viszonynak feltüntetése végett a 10. számú rajzmellékletbe a különböző beosztású kostélyi és medvesi méreze alakok be is rajzoltattak ; feleslegesnek látszik tehát, még annak magyarázatára is kiterjeszkedni, hogy a Kostély-Medves közötti többi mérczéknek a medvesi mérczéhez való viszonya azonos alakot mutat, azon külömbséggel, hogy a mellék folyások kevesbedésével az eltérések is kisebb határok közt mozognak. Medves-Saágtól kezdve lefelé azonban a vizszinek már másként alakulnak, mert innen kezdve a Temes vize egész Botosig oldalfolyások által nem szaporodik és igy az ezen szakaszon levő vizmérczék egyidejű állásainak egymáshozi viszonya, egyedül a meder vizvezető képességének és az árhullámok tömegének egymásra hatásától függ. Ezen viszony magyarázatául, az árviz vezető medreknél általánosan megfigyelhető azon körülmény szolgálhat, hogy a jelentékenyebb hullámtérrel biró medreknél áradás közben a lefolyó víztömegek egyrésze az anyamederből a hullámterek felé kinyomatik, s ott csekélyebb réteget képezvén, mozgása lassúbbá lessz mint a mederben visszamaradt vizrészeknek előhaladása, és igy azoktól lekésik, bizonyos tekintetben tehát a közvetlen lefolyástól elvonatik, raktározva lesz : az i-gy képzelt raktározás áradás közben mind tovább fejlődik, mert a felülről gyorsabban érkező víztömegek a meder fölött állandóan magasabbra emelkednek, és igy a hullámterek felé kitérni igyekeznek mindaddig, mig a vizszine (a hullámtér felett is) oly magasságot ér el, melynél a hullámtér feletti vízoszlop növekedése folytán a hullámtéren és az anya-mederben mozgó víz sebessége közötti különbözet elenyészik. A Temesnél ezen végső határtól a tapasztalat szerint egyelőre el kell tekinteni, de annál nagyobb beszámítás alá esik az apadó viznél bekövetkező azon általános jelenség, hogy a felülről érkező víztömeg csökkenése miatt a mederben mozgó viz gyorsabban apad, mint a hullámtéren felfogott vizréteg felszíne, ennélfogva a mederben gyorsabban elvonuló vizrészek helyére az előbb kinyomott víztömegek visszaömlenek, tehát a mederben előálló apadást kiegyenlítvén, a folyó egy alsóbb fekvésű pontján a vizszinét még azon időn tul sem engedik leapadni, mikor a felsőbb pontokon a viz már a mederbe visszatért. Természetes, hogy a hullámterek ily módon mint szabályozók működnek, melyeknek szerepe az, hogy áradás közben a felülről szaporodó maximális vizhozományokat lefelé haladtukban fogyasszák, apadáskor ellenben, a felső viz hiányát útközben kipótolják s igy a folyó alsó szakaszában az árhullámoknak elsimítását, de egyúttal ezen korlátolt magasságban természetes elnyujtását eszközöljék. Ezen vizfolyási törvényeknek a Temesnél észlelése végett az utolsó évtizedben feljegyzett temesi méreze állások Kostélytól Saágig és Saágtól Neuzináig terjedő két külön csoportban graíice felrakattak akként, hogy az észlelési idők beosztása azonos függélyes vonalra esett, a különböző mérczéknél leolvasott vizszinek pedig egy és ugyanazon alapsikból kiindulva, az Adria tenger színére vonatkoztatott absolut magassági értékük szerint rakattak fél ; az adatok felrajzolásának ezen módja lehetővé tette, hogy az egyes árhullámoknak az egész medren végig lehaladása világos képben követhető legyen