Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

205? az árapasztó csatorna a Surgány . . . a Poganis . . . 54 m

3-t 40 m

3-t 200 m4 hoztak volna le medrükben. Természetes, hogy itt még mindig kérdéses, vájjon a mellékvizek miként találkoztak a fő folyó áradásával, bár legkevésbbé sem tekinthető kizártnak azon eset, hogy ezeknek maximális árhullámai ily módon összehalmozódjanak, miként azt a továbbiakban indokolni is lehet. A Temes folyónak Kostély-Medves közötti részén ugyanis, a meder emésztőképessége oly egyenletesen kifejlődöttnek tekinthető, hogy a lefolyásokban mutatkozó különbözeteknek okozóját kétségtelenül csak a mellékvizek képezik, ennélfogva ha a Temes kostélyi és medvesi vizhozománya közötti különbözet a viztömegadatok hiányosságánál fogva meg nem állapitható is, mindazonáltal már a kostélyi és medvesi mérczeállásoknak eltérései, illetőleg ezeknek egybevetése, a mellékvizek hozzájárulásának megítélésére vezethet. A 11. számú rajzmelléklet ismertetésénél előadandó eljárás szerint a kostélyi és medvesi megfelelő mérczeállások közötti viszonynak kutatása tényleg kitüntette, hogy az egy és ugyanazon kostélyi mérczeállásnak egymásközt 1—1"5 méterrel különböző, medvesi, illetőleg saági mérczeállás felel meg, ahhoz képest, hogy a Temes árvize a mellék vízfolyások nagyobb áradásával összeesik-e vagy sem. A kostélyi és medvesi mérezék közötti viszony feltüntetésére, a 10. számú rajzmellékleten, a Medvesin kívül egymásmellé a kostélyi mérczének két eltérően torzított alakja lett felrajzolva, olyképen, hogy bár mely vízszintes vonal által, e három mérczén levágott mércze állások mutatják meg azt, hogy az illető medvesi vízállásnak képezéséhez, mekkora maximális kostélyi vízállás járulhatott hozzá, illetőleg melyik azon minimális kostélyi vízállás, mely ehhez okvetetlen megkívántatik. (Ehhez képest lett a kostélyi két mércze alak a maximális és minimális jelzővel ellátva). Elfogadva ezen igy szerkesztett következtetést és figyelve azon körülményre, hogy a meteorológiai adatok szerint, oly időkben, midőn a Temes és Bega egyidejűleg maximális áradásban vannak, vizvidékükön oly általános esők uralkodnak, melyekből az összes mellékvizek egyidejű feldagadása valószínű, a Temes folyó 1887. évi medvesi árviztömegére levont értékek ellen ez oldalról kifogást emelni nem lehet. Egyébként megjegyzendő, hogy a Medves-kostélyi mérczékből levont következtetés, tulajdonképen arra szolgált, hogy ebből az 1884. év előtti árvizeknek maximális vizhozományai kombináczióba vehetők legyenek, mivel azon időben 1865-ig csakis a kostélyi mércze észleltetett, 1884. előtt pedig a medvesi még nem létezett, ugy hogy ez időszakról, egyedül a kostélyi mércze észlelései nyújthatnak támpontot. III. A Temes folyó vizmérczéiii egymásnak megfelelő vízállások viszonya. Lásd a 11. számú rajzmellékletet. A Temes folyó kostélyi és medvesi, illetőleg saági mérczéjén egymásnak megfelelő vizszinckre nézve, az előző pontban előadatott, hogy ezek-