Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

204? meghatározásánál, a számitások alapjául vett értékük, a tervezet érdekében íekvő biztonsággal lett megválasztva és oly végső határt képez, melyen túlra a Temes víztömegének valószínűleg helyes értékei sem emelkedvén, a velük végzett számitások eredménye megnyugvással volt elfogadható. Könnyebben megérthető ez a 10. szám alatti rajzmellékletből, melyen látható, hogy az 1888. évben végzett felszíni sebességmérések által nyert viztömegadatok aligha helyesek, s hogy minden valószínűség szerint, a medvesi mércze 240—360 cm. állásai közt változó vizhozományok, a feltételezett 124—164 m -nél nagyobbak, mi által, ha a 440 cm. mérczeállásnak megfelelőleg kiszámított és beigtatott 476 m

3 víztömeg helyesnek is ismertetnék el, az ezen vizszin fölé emelkedő árvizeknek hozománya, bizonyára kisebb növekedéssel kellene hogy birjon, mintsem azon változás, melyet az ábrába, az előbbi adatok nyomán, a 442 mérczeállás feletti meghosszabbítás gyanánt berajzolt pontozott vonal mutat. E kérdés tisztába hozatala kiváló fontossággal bírván, a megfelelő közvetlen sebességméréseknek végrehajtására, minden előkészület megtétetett, de hiába, miután az 1890. évben a Temes folyónak ehhez szükséges vízállásai, egyáltalában be nem következtek. Az adatok hiányossága következtében, a kiegyenlítő szabályos görbe vonal szerkesztése is mellőztetett, mivef ugyanazon adatokból kiindulva, jobb következtetés abból sem lett volna levonható, mint azon vonalból, mely a 10. számú rajzmellékleten foglalt ábrán, (a Bega csatorna budinczi szelvényre előadott módon) felrakott víztömeg pontoknak egyszerű tört vonallal összeköttetése által mint középérték nyeretett. Ezen kérdéses ábrán foglalt adatok, a Medves körüli szakaszban végzett 1888. évi felszíni sebességmérésekre vonatkoznak és miként az ugyanott ábrázolt meder keresztszelvény alakja igazolja, aligha lehetnek alkalmasak oly víztömegek meghatározására, melyeknek vizszine a mederpartok fölé emelkedvén, az ismert adatok körén teljesen kívül esnek. Ujabb s megfelelőbb adatoknak hiányában azonban egyelőre le kellett mondani arról, hogy a Temes vizhozományának kiszámításában itt mutatkozó hiányok pótoltassanak ; mivel a felszinesési adatok sem lévén megbízhatók, minden kétséget kizáró bizonyítékok nélkül, az eddig elfogadott viztömegértékeknek megváltoztatása, csak ujabbi zavarokat okozó kísérletezés maradt volna. A Temes folyó vizhozományának számba vételére tehát a mellékelt ábra tartatott meg, mely eljárás a mindenhol szem előtt tartott elővigyázat folytán előreláthatólag a tervek megbízhatóságán csorbát nem ejtett. A szóban lévő vizhozományábrán a mérési szelvény helyén talált vizszin ismét vonatkoztatva lett a medvesi vizmércze egyidejű vízállására és ezen számítás alapján a vizhozományábra mellett a torzított hosszakkal biró medvesi mércze is berajzoltatott; ennek 540 cm. állásából következtetve tehát a Temesnek 1887. évi maximális vizhozománya (mely egyébként az esésből Kutter képleteivel azonos • értékkel lett kiszámítva) 1050 m

3-t tett volna ki Medvesnél, mely adat elfogadását elősegítette azon bizonyíték is, hogy a Temesből és mellékfolyásaiból egyenként kiszámított 1887. évi maximális vízhozományoknak összege 1050 m

3-t tenne ki, a mennyiben a Temes Zsabárnál .... 633 m

3-t a Temesina 120 m 4