Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

197? A Begacsatorna szabályozása. A Begacsatorna vidékének ármentesitése végett a Bega felső völgyéből eredő s összesen 241 nr'-re kiszámított maximalis vizhozományból 58°/„-nak, azaz közel 140 nr-nek a topoloveczi árapasztó csatornán keresztül, a Temes medrébe való átvezetése terveztetett, mely czélból a kis-topoloveczi árapasztó csatorna megfelelő kibővítésével együtt a Begacsatorna medrének Topolovecznél egy vizosztó zsilippel elzárása terveztetett ; ezen vízelvonás védelme alatt a Begacsatorna Topolovecz alatti része változatlan maradhatván, Temesvárig medrének egyszerű javítása terveztetett, míg a Temesvártól Becskerekig terjedő részén, egy mindenkor hajózható miicsatornává alakítása végett, négy kamra zsilipnek beépítése, illetőleg a Tiszába való rövidebb betorkoltatása végett, Becskerek és Aradácz között, egy uj medernek asasa terveztetett. A Bega hajózó csatorna átalakításával, a Kis-Kostélyi temesi fenékgátnak átépítése is összekapcsoltatott, melylyel együtt a Bega hajózó csatornának létesítésével járó összes munkák végrehajtása a hajózó csatornát kezelő államkincstárnak feladatát képezte volna. Az ide vonatkozó tervek a Begacsatornai m. kir. mérnöki hivatal részéről 1881—84. évben újólag át is dolgoztattak ugyan, de kivitelre még nem kerültek és igy az eredeti tervnek csakis, tisztán az ármentesitést czélzó munkálatai közül lett, még 1872-ben, az árapasztó csatornának kibővítése végrehajtva, illetőleg evvel kapcsolatban, a tervezett vizosztó zsilip helyett a máig is fennálló kis-topoloveczi két korlátoló sarkantyú, a fausztató csatorna megszükitése végett beépítve. Ezen munkákkal a Bega vidékének ármentesitése végett eredetileg tervezett árvíz megosztás korántsem lett elérve, mert a kis-topoloveczi müvek kiépítésük idején is, a Begacsatorna árviztömegének átlag csak egyharmadát terelhették át a Temesbe, és azóta ezen hányados 22

1/

2 "/

c-ra csökkent, vagyis a Begacsatornában visszamaradó árviztömegeknek, a maximális 100 köbméterre számított leapasztása egyáltalán be nem következett; mert például 1887-ben is, átlag 290 köbméter nyomulhatott keresztül a korlátoló sarkantyúk alatt fekvő vidékre. Egyébként, kivévén, hogy az árapasztó töltései némileg emeltettek, az árapasztó csatorna és a vele kapcsolatos kis-topoloveczi vizosztó müvek, az 1872. évben történt kiépítésüknél nyert alakjukban, mai napig változatlanul fenntartattak. A Temes folyó szabályozása. A régi »Temes szabályozási társulat« által megkezdett mederrendezési munkák kiegészítése gyanánt, a Temes folyó Szirbova-Bótos közötti átvágásainak kitisztítása és Botostól Pancsováig 30 drb uj átvágásnak kiemelése terveztetett ; ezenkívül pedig a Ligetnél szétágazó két Temes meder közül a Liget-csákovai ágnak elzárása lett javasolva. Az igy rendezett Temes medernek töltésekkel övezése, illetőleg a részben már meglévő töltéseknek kiépítése javasoltatott ; a töltéseknek adandó koronamagasság az 1859. évi észlelt legmagasabb vizszin fölött, a Lugos-Liget közötti vonalon 3 lábra, a Liget-Budna közötti paráczi ág mentén, a csákovai ág elzárása után előállandó duzzadásra számolva, 5 lábra, Budnától az uzdini