Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

195? Látható ezekből, hogy ugy a Berzava medenczéjében mint az alibunári katlanban az elejitől fogva végrehajtott munkák, kizárólag csak az élő vizeknek töltések közé fogott levezetésére szolgáltak, s ebből következett, hogy az alibunári katlant elboritással fenyegető talajvizeknek eltávolítása végett — tekintettel arra, hogy a levezető medrek feneke közel a terep átlagos magasságában fekszik — vizemelő gépeknek felállítása lett szükséges. Egyebekben a Berzava vidékének és az alibunári mentesített területeknek helyzetéről a műleírásban közöltek kellő felvilágosítást nyújthatnak, és e helyen a kép teljes kiegészítése végett még csak azon különleges terv említendő fel, mely hasonlókép e század elején szerkesztetett, s egy a Karas felé irányuló hajózó csatorna létesítését tárgyalja ; ugyanis ezen javaslat tervezője, eltérően azoktól, kik a podporányi nyereg átvágásával az alibunári mocsár lecsapolását kívánták elérni, a Karas patak vizének felfogását és a podporányi gerinczre való felvezetését tervezi, még pedig azon czélból, hogy evvel a gerinczen át építendő zsilipes hajózó csatornáját a szükséges vizzel elláthassa, mely hajózó csatorna a Karas völgyén és az alibunári katlanon át, a Terézia csatornát, illetőleg az Istvánvölgy alatti éles saroknak levágása után, a Berzava felső vidékét közvetlenül a Dunával kötötte volna össze és kétségen kívül a gazdasági termények szállítására szolgáló olcsó hajóutnak előállítását czélozta. Y1I. A Temes-Begavölgyi vizek szabályozására Képessy József kir. főmérnök által 1870 —71-ben készült általános terv. Lásd a 7. számú rajzmellékletet. A Temesnek és Begának 1859. évi árvize, mely mintegy 300.000 holdat meghaladó területet öntött el, alkalmul szolgált arra, hogy 1863. év tavaszán, a kormányrendelettel készített és az előbbi V. pont alatt ismertetett Temes szabályozási tervek alapján, az érdekelt területek ármentesitésére „a Temes szabályozási társulat" megalakuljon. A nevezett társulaton kívül, még egyes kisebb társulatok és nagyobb magánbirtokosok is vállalkoztak a Temes-Begavölgyéhez tartozó területeknek ármentesitésére ; az időközben ismétlődő árvizek által okozott kalamitások azonban, de különösen az 1871. évi vizáradás bebizonyították, hogy a szétszórtan létesített védmüvek az ármentesítés biztosítására elégtelenek és hogy a szétforgácsolt érdekeltségeket csakis az egységes eljárás mentheti meg az állandóan fenyegető vizbajoktól. E helyzetre tekintettel, Képessy József kir. főmérnököt a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium 187 l-ben meg is bizta, hogy egy ily értelemben czélra vezető általános szabályozási tervet kidolgozzon ; a kidolgozott tervek, a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium által megbiráltattak és kisebb módosításokkal jóvá is hagyattak, végrehajtatásuk pedig a régi ármentesitő társulatok örökébe lépett újonnan alakult Temes-Begavölgyi vizszabályozó társulatnak, 1872-ik év október havában tartott közgyűlésén, az érdekeltek részéről ki is mondatott. A tervezet tényleg, kevés kivétellel végre is hajtatott és a mai állapotok megteremtéséhez vezetett ; tekintettel erre, a kérdéses tervek oly kiváló