Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

196? érdekkel és oly annyira aktuális jelleggel bírnak, hogy e helyen való ujabbi leírásuk — a már eddig követett történelmi sorrend szempontjából is — nem volt. mellőzhető, daczára annak, hogy egyszerűen a néhai Képessy József kir. főmérnök által „Javaslat Bánát közbenső vízhálózatának szabályozásáról" czim alatt 1873-ban (Temesvárott Magyar testvéreknél) közé tett ismertetésre lehetne hivatkozni. A 7. számú rajzmellékleten Képessy főmérnök javaslatához szerkesztett általános helyzetrajz van bemutatva és az ugyanezen tervezet alapjául szolgált vizhozomány adatok pedig az idefüzött táblázatba foglaltattak és ezek alapján, annak előre bocsátása után, hogy kimondott főelvét a Temes folyó medrének, a vízrendszer összes árvizeinek levezetőjekénti felhasználása képezte, maga az egész javaslat a következőkben van ismertetve, mely ismertetés során a régi szabályozásokkal és a jelen állapottal való összefüggés megvilágítására is, lehetőleg figyelem fordíttatott. Hivatkozással tehát, a 7. számú rajzmellékleten vázoltakra, a javasolt és végrehajtott munkák voltak : Az O-Bega-Beregszó szabályozása. Brukenautól kezdve, a Saugrabenen át egyesitett Beregszó-Nyárád medrének egy folytonosságban a Szt.-András alatt fekvő fensikig csatornázással kiegyenesitése, nemkülönben Szakálházától kezdve Csenejig a Beregszó és az O-Bega medrének rendezése és mindvégig töltések közé fogása terveztetett, mely munkákon kivül a Jér patak betorkolása is, fel Kis-Becskerekig töltések közé foglaltatván, a begai medenczét északkeletről felkereső patakoknak már a közép völgyekben összegyűjtése segélyével, a Csenejtől kezdődő régi Ó-Bega lecsapoló csatornába való terelése szándékoltatott ; ehhez képest ezen csatorna medrének Csenejtől Idvárnokig mindvégig kibővítése és esésének javítása, valamint mindkét parti töltéseinek, az 1871-ig ismert legnagyobb vizszinéhez mért felemelése javasoltatott. Az ekként nyilt árvizvezetővé alakított Ó-Bega-Beregszó csatornának, az apasztandó vizszinnel tervezett Bega hajózó csatorna felé jobb betorkolása végett, a Jankahid feletti kanyarnak átvágása lett tervezve, illetőleg azon alternativa is figyelembe lett véve, mely szerint egy Jankahidtól Melencze felé ásandó uj medren keresztül, az Ó-Bega-Beregszó vizei csak Becskereken alul lettek volna a hajózó csatornát képező régi Begaágyba visszavezetve. Ezen utóbbi kombináczió elejtésén kivül az egyébként tervezett munkák Jankahidtól kezdve fel a Szakálháza-Szt.-András közti fensikig végre is lettek hajtva ; a tervezett töltések azonban alacsonyaknak bizonyultak, miért is legutóbb az 1889—90. évben az 1887, évi árviz színéhez képest felemeltettek. Az ujabbi töltésemelések által kiegészítve, laz eredeti terv szerint szabályozott Ó-Bega-Beregszó, miként az előző műleírásban említtetett, az északon fekvő és a tulajdonképeni begai vizektől elvágott begai medenczét a betörhető árvizek ellenében biztosította, és ez idő szerint egyedül töltéseinek kisebb jelentőségű kiegészítését igényeli, a sikertelenül kiásott Jankahidi átvágás mellőzésén kivül. r