Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

193 mivel a néhai Képessy J. kir. főmérnök által kidolgozott és az uj társulat által elfogadott ármentesitési tervek hasonlóan a Temes folyó töltésezésén alapultak, szabályozásának keretébe be is illesztette. VI. A Berzava folyó s az alibunári mocsár szabályozása. Lásd a 6. számú rajzmellékletet. A Berzava folyó ős állapotában, a Begához hasonlóan, az alsó szakaszában fekvő nagyobb kiterjedésű medenczéjét, melyet csak egy gerincz választatott el az alibunári katlantól és északon a Temes melléki árterekkel volt közvetlen szomszédos, állandóan viz alá borítva tartotta ; ezen medencze kiszárítása már a mult század első felében megkezdetett, a midőn is, a Berzavának ezen medenczéjén keresztül délnek kanyarodó medre helyett, Dentától Kanakig egy egyenes csatorna ásatott ki, mely csatornának hivatása lett volna, hogy a medenczében megrekedő vizeket lecsapolván, egyúttal a Berzaván Denta körül felállított malmoknak vizeit, ezen medenczén keresztül, levezesse. A mély fekvésű tereprészeken keresztül, az eredetileg úgy ásott csatornában, miként ez a Bega hajózó csatornán is bekövetkezett, a vizszin esésének természetes kiegyenlítése végett a Berzava, medrét alig néhány évtized alatt a mocsár fenékszine fölé annyira felemelte, hogy mint lecsapoló csatorna többé nem működhetett és igy kizárólag csak a felőlről érkező árvizeknek levezetésére volt, úgy a hogy, töltések építése által alkalmassá tehető. Ugyanez időkben lett az alibunári mocsár lecsapolása végett a Temesbe torkoló Terézia csatorna Szent-Jánostól Botosig kiásva, melylyel az alibunári katlant egész terjedelmében elborító posványt a medencze legmélyebb részeire korlátozni sikerülvén, azon eszme merült fel, hogy nem lenne-e czélszerii a Berzava csatornát is ezen Terézia csatornába torkoltatni, vagyis a Berzavának bókai régi torkolatát elkerülni, hol a Temes magasabb vízállásai alkalmával, de különben is a torkolat felsőbb fekvése miatt, a vizkivezetés nehézkes voltEzen eszme a Kanaktól nyugotra fekvő magas partok átvágása által tényleg megvalósíttatott s igy a Berzava csatorna Kanaktól Kis-Margittáig meghosszabbíttatván, Kis-Margittánál a Terézia csatornával egyesittetett ; a követett elj aras a Berzava csatorna jobb lefolyását biztosítván, e tekintetben sikeres is volt, minthogy az év túlnyomó részén szárazon álló Terézia csatorna a Berzava medencze vizeinek levezetésére alkalmasabb volt, mint a Berzavának Kanak-Bóka közti régi ága. A Berzava medenczéjének helyzete tehát az uj betorkoltatás folytán kétségen kiviil javult, mert tekintve a Berzava ritkábban ismétlődő áradását, s különösen tekintve, hogy a Berzava kitört vizeit lehozó Birda-ág részére, Detta-Topolya közt, az Ó-Birda árok kiásatván, ez oldalról való elárasztása megakadályoztatott, a jobb eséssel lemélyedett csatorna segélyével a Berzava ősi mocsara kiszárítva lett. Az alibunári mocsár lecsapolása azonban, tőlevezetőjének a Berzava árvize számára való lefoglalása által, igen hátrányosan lett érintve, mert a Berzava vizei a Terézia csatornába benyomulván, az alibunári katlanban megrekedő vizeknek útját állták. 13=»