Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

191 mert az Ó-Begávali egyesülési pontnak Klekhez való alább vitele következtében nemcsak a hajózásra és árvizvezetésre egyaránt szolgáló uj csatorna vizszinének az Ó-Bega vizszinére való visszahatása gyengült, hanem ez által az Ó-Begának Ittebe-Csősztelek közti régi medre tisztán a lecsapolás szolgálatának lett átengedve és alapját képezhette azon lecsapoló csatornának, mely később ezen meder folytatásaként Ittebétől fel Csenejig ásatott, (lásd a 4. számú rajzmellékletet) illetőleg Csenejnél az Ó-Bega medrével egyesittetvén, (lásd az 5. és 7. számú rajzmellékleteket) mai nap már a Beregszó-Nyárád vizeit levezető nyilt mederré alakult át. Természetes azonban, hogy az utóbbi átalakulás csak az által vált lehetségessé, hogy a Bega saját vize a hajózó csatornától jó részt elvonatott; és igy régi medenczéjét fel nem kereshetvén, azon keresztül egyedül a más irányban el nem terelhető Beregszó-Nyárád és Jér patakok vizeinek levezetéséről kellett gondoskodni. IY. A Temesvár alatti vidék állapota e század elején. Lásd 4. szám alatti rajzmellékletet. A Temesvár alatti Bega medenczének a hajózó csatorna létesítésével összefüggő átalakulását legérthetőbben tünteti fel a 4. szám alatt mellékelt vázlatrajz, mely egy az 1830-as évben készült helyzetrajznak másolatát képezi; és a szabályozás azon állapotára vonatkozik, melyben a hajózó csatornának Ittebétől kezdve Klekkig tartó, s az előbbi pontban érintett uj medre már kiásatott, de az Ó-Begának a hajózó csatornától északra eső területén csakis az Ittebe alatti, — s régente a hajózásra szolgált, de a klekki uj meder kiásásával elhagyott, — lecsapoló csatorna létezett, A reá igtatott magyarázó szöveg értelmében, ezen vázlatrajz a Bega szabályozása által e század elejéig elért eredményeknek feltüntetését czélozta 5 ugyanis barna színezésben mutatja azon területeket, melyek a lecsapoló csatorna által, illetőleg a hajózó csatorna elkülönítése folytán, teljesen mentesítve lettek és kék színezésben azokat, a melyek e század elején még rendszerint viz által lettek elborítva, jelenleg azonban gazdagon termő szántóföldeket képeznek. Ez utóbbi átalakulás bekövetkezett akkor, midőn a Bega hajózót csatorna jobb oldali töltése mindvégig kiépíttetvén s a Bega árvizének a hajózó csatornától való lehető elterelése már Temesvár felett elősegittetvén, ezen vizjárta medenczéktől az azokat elboritással fenyegető áradat másfelé elterelte tett, illetőleg ide irányuló utjok elvágatott és egyúttal a régi Ó-Bega vidékére lehatoló Beregszó és Nyárád vizeinek levezetése végett, a kérdéses vázlatrajzban Ittebétől Csenejig tervezett és szakgatott vonallal jelzett lecsapoló csatorna kiásatott, illetőleg később a Csenej feletti régi meder szabályozásával, Szakáiházáig megfelelő töltések közé fogatott. Megjegyzendő még a kérdéses vázlatról, hogy a Csenejtől Módosnak, az Ó-Bega medréből a Temesbe húzódó régi Tamisácz eret, az összes mellékelt térképek közül a leghatározottabban tünteti fel, mely érnek pedig, ha a hajózó csatorna által el nem vágatik, fontos szerepe jutott volna, a begai medenczének a Temes felé lecsapolása körül. 12