Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

190? a Beregszó-Nyárád vizeivel egyesülten táplált mocsarából csak a JankahidKleknél kezdődő magas partoknál lépett ki. Az első szabályozásnál csakis a Begának Temesvár felett végrehajtott csatornázásával összefüggően, egy Temesvártól Csősztelekig közbe igtatott hajózó csatornának megalkotására lett az O-Bega részben felhasználva, az által, hogy Csősztelektől lefelé húzódó régi medrével, ezen hajózó csatorna egyesittetett. — Nevezetessen a hajózó csatorna Temesvártól Ittebéig egyenes vonalban újonnan ásatott és az Ittebei gerincz mentén a Török árok néven ismert régi mederben lett vezetve, melyet, Ittebe északi sarkán hagyva el, egyenes mederrel lett Csősztelekig, az Ó-Bega mederrel való egyesülési pontjáig, szintén kiásva; az O-Bega medre azonban ezzel el nem záratott, mert annak nyilt közlekedése, a hajózó csatornával közössé lett alsó szakaszával, továbbra is meghagyatott. A csatorna ásása kizárólag azon czélzattal történt, hogy a begai mocsarakon keresztül, a Tiszától fel Temesvárig, egy rendes vizi ut létesíttessék, mivel másként az őszi és tavaszi nedves időjárások alkalmával, Temesvárt nyugotról megközelíteni nem lehetett; de ezen hajózó csatorna kétségtelenül a begai mocsár lecsapolására is volt szánva, mely hivatásának azonban kevésbé felelhetett meg, miután a mocsarat felülről tápláló vizeket csak kisrészben vonta el és a hajózáshoz Szükséges magasabb vizszine által, az Ó-Bega medrén keresztül való lecsapolást nehézkessé tette. Sőt, tekintve, hogy a felső Bega szabályozása által az árvizeknek Temesvárig és innen a hajózó csatornába lehatolása elősegittetett, valamint hogy a Beregszó-Nyárád patakok vizei változatlan tömegben ugyancsak leérkezhettek, ennélfogva az észak-nyugoton fekvő magasabb tereprészeken már kiszárított begai mocsár, a nagyobb árvizek idején, az elöntetés veszélyének újólag kitéve maradt ; miként ezt az 1753. évi árviz esetére vonatkozólag, a 3. számú rajzmellékletbe foglalt egyidejű térkép mutatja. Ugyanott látható, hogy az ezen bajon való segítés czéljából, a hajózó csatornából kiágazólag, 3 uj csatorna ásása lett tervbe véve; nevezetesen, a hajózó csatornába Temesvárnál benyomult és a medret tul terhelő vizeknek^ az északon fekvő begai medenczétől elvonása végett, déli irányban két árapasztó csatorna lett volna kiásandó, és pedig Utvintól Uj-pécsig és Ittebétől Módosig, hol a Temesbe torkoltak volna; egy harmadik csatorna pedig az Ittebe-Csősztelek közti hajózó csatornával párhuzamosan, ettől délre, Ittebe és Klek közt terveztetett, részint a hajózó csatornának ez uj irányba való áthelyezése végett, részint azért, hogy ezáltal az Ó-Bega medrével való egyesülése egy alantabb fekvő pontra tétetvén át, az Ó-Bega medre az Ittebénél északon szabadon hagyandó régi hajózó csatorna medrével együtt, a mocsár lecsapolását jobban kiszolgálhassa. Az emiitett 3 uj meder közül csak az utóbbi lett kiásva, a Temes felé irányuló két csatorna azonban nem létesíttetett, hanem ezek helyett hasonló rendeltetéssel, később a Temesvár felett kiágazó kis-topoloveczi árapasztó csatorna ásatott ki, a melynek létesítése által, hasonlókép a Bega árvizeinek a Bega alsó medenczéjétől való elvonását és a Temesbe átterelését kimondó elv nyert tényleg alkalmazást. A hajózó csatorna Ittebe alatti alsó részének áthelyezése, egymagában is jelentékeny haszonnal járt az Ó-Bega körüli mocsarak elenyésztetésére,