Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

188? hajózó csatornának vizzel ellátása végett szükségessé vált táp-csatorna létesítésére (a 2. számú rajzmellékleten lásd a Kostiler Sehl en senCanal elnevezés alatt.) A vázlatból látható továbbá azon uj meder, mely Kostélytól Rakoviczáig, a Temesnek hordalék kúpján keresztül lett az északnak kanyargó meder helyett kiásva, s a mely ma a Temesnek teljesen kiképződött anyamedrét alkotja ; de látható egyúttal az is, hogy a Temes ezen uj medre két ágra szakítva létesíttetett, melyek közül az egyik ág a Temestül délre fekvő hegyek lábát követő valamely ősi Temes mederbe szakadt, a másik ág pedig a Temes és Bega közös völgyének közép vonalán haladó, s jelenleg .lárkos ér elnevezés alatt ismert mederbe vezetett, s valószínűleg malomcsatornát képezett. E két ág közül az előbb említett a Temesnek jelenlegi ágyát is képezi, az utóbbi pedig, mely a Temes felől felső pontjában el van zárva, régi alakjában ma is feltalálható s különösen arról nevezetes, hogy a közel másfél századon át rajta átvezetett s partjain tul emelkedett vizek által, egy az egész hosszára kiterjedő gerincz alakú hordalék kup keletkezését okozta. Különös figyelmet érdemel még a vázlat rajznak azon része, mely a Bega medernek Topolovecznél, az előzőkhöz sokban hasonló szétágazását mutatja ; ugyanis Topolovecznél a Bega medréből egy rövidebb csatorna ásatott szintén a .lárkos ér felé, melyen keresztül a Bega árvizének egy része a Temessel közös völgybe csapoltatott le, egy másik hosszabb csatorna pedig Topolovecztől Szirbováig ásatott s mint malom csatorna, a Topolovecznél s a Temesbe torkolása felett épített két malomnak vízi erővel ellátására szolgált. E két csatorna között az elsőnek nyomai máig is láthatók, sőt felső része Topolovecz községe alatt az utóbb emiitett malom-csatornával egyesittetvén, evvel együtt a jelenlegi Bega árapasztó csatornának létesítésére vezetett, mely árapasztó csatorna a régi csatornáknak jelentékenyen kibővített medrében arra szolgál, hogy a Bega árvizének egyrészét a Temes medrébe átterelje. Megjegyzendő e helyen, hogy a Begának a Jezvin Giroda közti mocsárban kanyargó ősi medre, idők folytán önerejéből kiképződött s a mennyiben a könyező posvány ok elennyésztettek, jelenleg a Begának megszakítás nélküli rendes, bár elégtelen szelvényű ágyát képezi. II. A Temes folyó állapota a mult században. Lásd a 2. számú rajzmellékletet. A Temes és Bega folyóknak a Temesvár feletti közös völgyükben való összeszővődését, már az előzőleg ismertetett vázlatrajz is mutatta, de még világosabb képet nyer ezen állapot, a 2. szám alatti rajzmellékleten bemutatott s az 1790 évből való régi vázlatrajzból, melyből látható, hogy a Temes folyónál első sorban egy uj medernek kiásása segélyével a KostélyBakovicza közti szakaszának állandósítása eszközöltetett, mely uj meder azonban Fikatár községénél, a már előző pontban emiitett, deltaszerii szétágazással létesíttetett. E szétágazó részek közül ez idő szerint csak a vázlatban A—n m-mel jelölt rész van meg, mely is teljes anyamederré képződött. A vázlatrajznak, az előzőkben leirt 1. számú rajzmelléklettel összehasonlításából egyúttal kitűnik az is, hogy a Kostély-Kiszetó közötti régi