Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

II. A vizfolyások rendszerei és a vizvezető medrek

9 nyújthatnak, ezen hegyvidéknek vizfolyási szempontból való közelebbi fejtegetései ezúttal mellőzhetők, mivel a vizgyüjtő területek csapadék viszonyainak utóbb következő tárgyalása ezekre különben is kiterjed. így tehát, a Temes és Bega folyásának ismertetését elégséges a szabályozás keretébe tartozandó középszakaszukban kezdeni, mely középszakasz ott kezdődik, hol a Bega és Temes, hegyeik közül nyugotnak kiszélesedő közös völgyükbe, mondhatni egy pontban lépnek és a hol főirányukat változatlanul megtartva, ezen közös medenczét képező völgyet Temesvárig két oldalról szegélyezik ugyan, de a felületi viszonyok tanúsága szerint, számtalan valóságos vízhálózatot képező kanyargós mellékágazatok által a völgyön keresztül egymással már szoros összeköttetésbe jutnak. így például (egyelőre mellőzve a mesterségesen létesített öszszekötő csatornák és medrek leírását, tehát az ős eredeti állapotban) a régi Bega és Temes felső völgyükből Kiszetó és Lúgosnál kilépve, hordalékjukkal két messzeterjedő és Belincz körül összeérő kúpot alkottak, melyen rendes mederrel természetszerűleg nem bírtak, hanem vándorlásuk közben, miként a nyomok mutatják, a Temes legutóbb Zsabártól Belincz felé folyt, mely ponttól kezdve lefolyását Dragsina felé a két felhordott kup között kezdődő Járkos érben, a Kiszetón alól belészakadó Bega vizeivel már egyesülten találta. Ugyanis a Temesnek Kostélytól Rakoviczáig látható egyenes vonalzásu medre csak a mult században ásatott és már előbb jelzett hordalék kúpjában van lemélyedve; egy régi medre pedig ettől délre a jelenlegi Temesina meder felé, középtájon látható, mely a Temesnek Rakoviczától Szirbováig terjedő jelenlegi kanyaigós medrével volt összefüggésben és valószínű, hogy eredete nem magának a Temesnek, hanem a közeli hegyoldalak apró patakjai és vizereivel felszaporodott Cserna-pataknak tulaj donitható, épugy, miként a Temesinának régi (Hittyástól kezdve most már holt) medre

; még a közel mult időkben is, ugyanazon vizeknek a Temesbe irányuló lefolyását képezte. A közös völgyet északon követő Bega, a Temeshez hasonlóan számos 'medret alkotott, azonkívül hogy a völgy mélyében haladó Járkosba átömölve a Temessel már felső szakaszában egyesült. Az északon határoló hegyek lábát követően Jezvinig látható eluagyott kanyargós régi meder itt is inkább a hegyoldalakból eredő mellék folyások által előállítottnak, mintsem a Bega ősi állandó medrének tekintendő ; mert figyelmen kivül nem hagyandó, hogy a Begának a Kiszetó feletti felső völgyében, valamint Budincztól Jezvinig és Giroda körül látható szabályos vonalzásu medre csak a Temes felső szakasza a Bega felső szakasza