Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

II. A vizfolyások rendszerei és a vizvezető medrek

10 a Temes-Bega közös felső völgye a régi Bega közép szakasza a mult században ásatott és régi folyása a jezvini mocsarakban elveszve, csak a Bisztra és Szubolyásza erekben tatálható fel. Kétségtelen, hogy a szabályozások előtti időkben a két vadfolyó, hol egyik, hol másik medrét kereste fel és a közeli dombok hordalékaival, közös völgyüket két oldalról különváltan töltötték fel, árvizek idején pedig az egész völgy szélességében szétterülve, a kevésbé felsankolt völgyben annyira összegyűltek, hogy bajos lett volna meghatározni, miszerint a Bukovecztől keletre fekvő hátas rész által elválasztott Jarkos és Bisztra erek tulajdonkép mely folyóból eredett árviztömegnek to va vezetésére voltak rendelve. A Temesvár feletti közös völgyet kuszáitan átszelő és főként északról délnyugatnak haladó erek a magasabb fekvésű Begának az alacsonyabb Temes meder felé átömlését bizonyítják, mely főiránynyal ellentétben az említett és most is működő Bisztra ér a völgy középvonalából a Bega felé tér vissza, nemkülönben a Temesből a Bega felé Lúgos és Kiszetó között, a gruini hegyfok lábát mosó, összekötő medrek létezték és végre a Medvesnél kiágazó Ogrinova nevezetű ér északnyugati irányban, a völgyet elzáró terep emelkedést keletről szegélyezve a Temesből a Bega felé Temesvárnak húzódik, hol közvetlen a Szubolyásza nevű ággal egyesülve a Temesvárt környező begai mocsarakba jut ; ugy, hogy ezeken keresztül viszont a 'Temesnek árvizei vezettetnek át a Begának megfelelő alacsonyabb fekvésű medenczéjébe. Ezek szerint feltűnő tehát, hogy a Temes és Bega között nemcsak számos összekötő meder létezett, hanem hogy ezek két ellenirányú csoportot képeztek, nevezetesen a völgy felső útjában ezen összekötő medrek a Begából a Temes felé szakadtak ki, alább pedig már a Temesből kiszakadva a Bega felé tartottak. A Temesvár körüli mocsarakból a Temessel tehát újólag egyesült Bega víztömegének utja az Ó-Bega (vagy miként alsó folyásában nevezték Török-Bega) medrében követhető, mely, miután nyugat felé haladtában Temesvár és Német közt a Beregszó-Nyárad és Jér nevű patakok vizeit magába fogadta, messze északra csatangoló medrével, még a mult század végén is a Csenej, Czerna, Zsombolya, Idvarnok, Bega-Szt-György, Párdány és Ivánda-Dinyás községek közt fekvő több mint 200000 holdnyi nád termő posványokat járta be és elárasztotta. A Bega ezen alsó medenczéjét a Temesétől a Temesvártól Párdány és Módos közötti fensikig tartó alacsonyabb gerincz választja el, mely felett azonban a Temes nagy vizei átcsaphattak, azonkívül, hogy az Ó-Begából Csenejnél délfelé kiágazó Tamisácz medre azt