Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

II. A vizfolyások rendszerei és a vizvezető medrek

8 a Bega és Ternes eredete ezen elmocsárosodó medenczékben esésükkel együtt önállóságuk jellegét is elvesztvén, folytatásaik a medenczék fenekén keletkezett rendetlen, összekuszált irányú erekben a legtöbbször alig találhatók fel. Az ősi állapotnak megfelelően a Temes-Bega vízrendszernek egyetlen oly vízfolyása sincsen, mely felső völgyeletétől a főfolyamot képező Tisza vagy Dunába szakadásaig, egybefüggő folytatólagos avagy csak önálló mederrel is bírt volna, hanem a közbeeső medenczében, mindegyike kivétel nélkül nyomát veszti, illetőleg széles összeágazásokkal valamely más vízfolyással a legszorosabb kapcsolatba lép. E tekintetben még az állandó vizliozománnyal biró vízfolyások sincsenek az időszakonkénti víztömegekkel rendelkezők felett előnyben, a melyekkel pedig együttesen főbbek gyanánt tekinthetők a következők : aj állandó vízfolyások: Régi Bega, Temes, Poganis, Berzava; b) időszakos vízfolyások: a régiJBega mellékvizei: Jér, Nvárad, Beregszó ; a Temes mellékvizei: Temesina (Czernabara) Surgány, LankaBirdák északi csoportja. a Berzava mellékvizei: a Lanka-Birdák déli csoportja; az alibunári mocsarak táplálói: Rojga, Moravicza, Kudricz. Mesics, Vlajkovecz-Keveres patakok. A főmedrek szerint tehát 3 külön vizfolyási rendszer lenne megkülönböztethető, u. m. a régi Bega, a Temes és a Berzava, melyekhez mint negyedik az alibimári mocsár csoportja csatlakoznék ; azonban, ezen elkülönítések jelentőségüket elvesztik, ha a lapály vizmedenczéi figyelémbe vétetnek, miután ezekben egyik oldalon a régi Bega és a Temes vízrendszerének sokszorosan összefűzött egyesülése, más oldalon a Berzava rendszerének a Temes-Bega közös medenczéjével való szoros kapcsolata nyer kifejezést, agy, hogy önállóságot csakis az alibunári mocsár körülzárt katlanja mutathat fel. A főérdekkel biró Bega és Temes folyók, az előző pontban részletesen leirt hegységekből erednek, még pedig a Bega az északi alacsonyabb lánczolatból, a Temes pedig a délkeleti ormok körül fekvő magasabb hegyek vidékéről. A tárgyalandó szabályozás keretén kívül eső ezen legfelső folyószakaszok leírására, a mennyiben az elvezetendő árviztömegeik innen erednek, ki kellene ugyan már e helyen is terjeszkedni, de miután erre vonatkozólag a földtani viszonyok ismertetésénél előadottak és különösen a csatolt térképek már is elég tájékozást