Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

115 7. Gróf Károlyi László radványi uradalma, Zemplén vármegyében, Bisten. 150 hold legelő lecsapolás övárokkal és a vadvizes helyek, 3 forrás alagcsővel levezetve az övárokba, befektetés 400 frt, évi fentartás 1—3°/o. Mátyásházán 80 kat. hold rét (Ronyva rét) öntözés berendezés ; befektetés 1,000 frt, évi fentartás 2—6°/o. Vilyi pusztán 45 kat. hold rétlecsapolás, altalaj vizfelfogó és levezető árokkal ; befektetés 200 frt. Vitány 12 kat. hold szántóföld alagcsövezés, befektetés 420 frt. Bistén az eredmény teljes, mert a legelő minden időben száraz és sokkal jobb és nagyobb termést ad. Mátyásházán, a mennyiben ha van viz az öntözésre és többször vagy kevesebbet lehet öntözni, e szerint változik a termés eredménye is, de legkevesebb, ha tavaszszal kétszer lehet öntözni ; legalább 30—50°/

0-al nagyobb a termés eredménye, mint azelőtt. Vilyi pusztán : a lecsapolással mintegy 50°/

o javulás állott be s mielőbb Jújböl mélyíteni és szélesbiteni kell az árkot. Vitány: az alagcsövezéssel csaknem teljes eredmény éretett el; a föld most mindig munkálható s a terméseredmény sokkal nagyobb ; alagcső-bedugulás fordult elő kétszer. Az eddig elért eredmények mindinkább igazolják, hogy e téren minél előbb és még többet tegyünk s részemről azon leszek, hogy tovább haladva, a fél úton ne álljunk meg s rövid időn, a mennyire a gazdasági viszonyok fogják engedni, rétöntözés és lecsapolást szándékozom folytatni, mihelyt erre a felsőbb jóváhagyás megérkezik. Szentiványi István, urad. tiszt. VI. KERÜLET. 1. Gróf Károlyi Alajos erdödi uradalma, Szatmár vármegye. a) Az 1881-ik év elejétől 8 éven át 507

1

2/ie kat. hold szántóföld és 10

4/ie kat. hold major, új épületi tér, összesen tehát 548 kat. hold lett alagcsövezve. Az alagcsövezéssel kapcsolatban 5 drb. 7 méter mély és 3-5 méter széles viztartómedencze készíttetett téglából. Ezen összes művelet 23,320 frt 36 kr., azaz holdankint 45 frt 2 krba került. Megemlítendő azonban, hogy a költségek azért voltak oly nagyok, mert az első 4 évben a kezdet nehézségeivel kellett küzdeni, az alagcsövezés azon években 68, 63> 58, 57 frtba került holdankint, különösen drága volt az előállított alagcső. A legutóbbi 2 évben az alagcsövezési költség kat. holdankint csak 32 frt volt. b) Ezen alagcsövezett terület évi fentartási költsége 335 frt 30 kr., vagyis kat. holdankint 64'2 kr ; ez összeg azért oly tetemes, mivel az első alagcsövezésnél hibás, nem jól kiégetett alagcsövekkel vegyesen történvén, ez okból egész vonalakat kellett kiemelni s utána igazítani. c) A cserháti gazdaságban levő süppedékes, zsombékos 140 kat. hold rét szinte talajjavításba foglaltatott, de mivel itt az esés csekélysége nem engedte meg az alagcsövezést, e rét nyílt árkok által tétetett használhatóvá s ezen munkálat 458 frt, azaz holdankint 3 frt 27 krba került. Az alagcsövezett terület termőképessége fokozódott, nevezetesen az e vidéken éppen kedvezőnek nem mondható, 1887—1888. években; különösen az őszieknél alagcsövezés előtt volt a 4 évi átlag búzánál 4-56 métermázsa, most 8'80 métermázsa, rozsnál alagcsövezés előtt 2-40 métermázsa, most 9'20 métermázsa ; tavasziakból az előtt csak némi csekély eredménynyel zab termeltetett, most sikerrel termesztetik árpa, zab, bükköny ; ugyanez tapasztaltatott a kapások s füveseknél, melyekből alagcsövezés előtt a termelési kísérletek is beszüntettettek, most újabban kielégítő eredménynyel termeltetik a répa, 15*